Az EU lakosságának többsége nem látja szívesen az unión kívülről érkezőket
"A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az Európai Unióban a bevándorlás kérdése" - mondta a dpa hírügynökségnek Richard Kühnel az Európai Bizottság németországi képviseletének a vezetője. A harmadik országokból érkező bevándorlók integrációja mindannyiunk közös ügye - szögezte le.
Az EuroBarometer felmérése szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arány. Erős ellenérzések vannak Görögországban is, ahol a lakosság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány.
Görögország után 74 százalékos elutasítási aránnyal áll Olaszország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Máltán a lakosság 73 százaléka, Észtországban 71 százaléka, Belgiumban és Magyarországon pedig 67 százaléka nem látná szívesen a nem uniós országokból érkező bevándorlókat.
Bulgáriában 66 százalék, Németországban, Litvániában és Szlovéniában 61 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 57 százalék az elutasítási arány.
Ausztria 56 százalékkal 17. a rangsorban. Dániában és Luxemburgban 52 százalék, Finnországban 51 százalék, Hollandiában 50 százalék, Írországban 48 százalék, Lengyelországban és Portugáliában 44 százalék, Spanyolországban 42 százalék, Horvátországban 41 százalék, Romániában 38 százalék, Svédországban 25 százalék az elutasítási arány.
A más uniós tagországokból érkező bevándorlókat az EU-ban a lakosságnak átlagosan 41 százaléka nem látja szívesen. Hat tagországban azonban ebben a tekintetben is elutasító a lakosság többsége és ebben is a lettek vezetik a listát 63 százalékkal. Csehországban és Cipruson 58 százalék, Olaszországban 56 százalék, Nagy-Britanniában és Szlovákiában 52 százalék az elutasítási arány. Az uniós tagországokból érkező bevándorlókat is a svédek látják a legszívesebben, körükben mindössze 16 százalékos az elutasítási arány.
A felmérés szerint a közös uniós bevándorlási politika alkalmazásának a gondolatát a legnagyobb arányban az osztrákok vetik el, 36 százalékos arányban, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A közös bevándorlási politika alkalmazását elfogadók körében pedig Ausztria 59 százalékkal a sor végén áll Nagy-Britanniával és Finnországgal együtt.
A közös bevándorlási politikát ellenzők sorrendben: Ausztria (36 százalék), a Cseh Köztársaság (33), Dánia (32), Nagy-Britannia (30), Magyarország (28), Finnország (27), Görögország, Horvátország és Svédország (25), Franciaország és Szlovákia (21), Ciprus és Lettország (20), Észtország, Olaszország és Szlovénia (19), Németország és Portugália (18), Belgium és Hollandia (17), Írország (15), Luxemburg, Lengyelország és Románia (13), Bulgária és Málta (11), Spanyolország (10) és Litvánia (8 százalék).
A közös uniós bevándorlási politikát támogatják sorrendben: Litvánia (84 százalék), Málta és Luxemburg (82), Spanyolország és Hollandia (80), Belgium (79), Bulgária (76), Németország és Ciprus (75), Írország, Görögország és Románia (74), Olaszország és Portugália (73), Szlovénia és Szlovákia (71), Franciaország és Lengyelország (70), Svédország (69), Lettország (68), Magyarország (66), Észtország és Horvátország (64), Dánia (63), valamint Finnország, Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság és Ausztria (59 százalék).
