Brüsszel nem hisz a magyar gazdaság idei évi bővülésében
Az Európai Bizottság pénteken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után 2013-ban és 2017-ben is 3,4 százalék lesz. A szervezet novemberben még 2013-ra 2,9 százalékos, 2014-re pedig 3,5 százalékos hiányt várt. A szervezet szerint az államháztartási hiány 2013. évi megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható.
Javíthatják ugyanakkor az idei államháztartási mérleget a korábbi konvergenciaprogramokban bejelentett intézkedések (a GDP fél százalékával), illetve a 2012. őszén bejelentett lépések (a GDP 1,25 százalékával). A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökkenhet.
A hiányelőrejelzés, illetve a magyar kormány által tavasszal benyújtandó éves konvergenciajelentés alapján dönt az Európai Bizottság, hogy jelöli-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás megszűntetésére. Korábban az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (EcoFin) a 2004 óta tartó magyar eljárás keretében mintegy 500 millió eurónyi uniós fejlesztési támogatás megvonását helyzete kilátásba.
Az Európai Bizottság növekedési előrejelzésén is rontott. Ennek értelmében a korábban várt 0,3 százalékos bővülés helyett az idén stagnálhat, 0,1 százalékkal csökkenhet idén a magyar GDP. A szervezet nem változtatott 2014. évi 1,3 százalékos növekedési prognózisán.
A brüsszeli szervezet szerint idén a kivitel nő, a belső kereslet visszaesése lassul, a beruházások 1,5 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 0,5 százalékkal csökkenhet. Jövőre már javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése mellett a háztartások fogyasztása is enyhén nőhet az elkölthető jövedelem emelkedésének köszönhetően. 2014-ben a magánberuházások a vállalati hitelezés szűkülése miatt tovább csökkennek, az állami beruházások azonban ezt némileg ellensúlyozhatják a növekvő EU-transzferek jóvoltából. A nem-kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak - írja elemzésében a brüsszeli testület.
A szervezet a növekedési prognózisra ható kockázatok között említi, hogy még lassabb lehet a növekedés, ha a pénzügyi környezet tovább romlik. Néhány döntéshozó elmúlt időszakban tett kijelentése azonban költségvetési lazításra utal, ami nagyobb fogyasztáshoz vezethet - írják az elemzésben.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint - az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat módszertana szerint számított - munkanélküliségi ráta a 2012. évi 10,8 százalékról 11,1 százalékra nő 2013-ban, majd ezen a szinten marad 2014-ben. "2013-tól várhatóan a munkaerő-piaci körülmények gyengék maradnak. Miközben további emelkedés várható az aktivitási rátában, a foglalkoztatási szintnek csak kis bővülése várható" - fogalmaz a bizottság jelentésében.
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan a bizottság megjegyzi, hogy az előrejelzett csökkenés az indirekt adók emelésének előző évi hatásának kiesésével, illetve a hatósági energiaárak csökkentésével magyarázható. A szervezet a 2012. évi 5,7 százalék után idén 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos - az EU módszertana szerint - harmonizált fogyasztói áremelkedést vár.
Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos külkereskedelmi aktívum a tavalyi 4,5 százalékról idén 5,4 százalékra, majd 2014-ben 5,8 százalékra emelkedik. Így a folyó fizetési mérleg többlete a bruttó hazai termékhez viszonyítva a tavalyi 2,3 százalékról 2012-ben 3,3 százalékra, 2014-ben pedig 3,6 százalékra nő. (MTI)
