Az Európai Bizottság nem ellenzi, hogy a szlovák kormány segítséget nyújtson a Duslónak
2015. 01. 07. 07:00
Az Európai Bizottságnak nincs kifogása az ellen, hogy a szlovák kormány 58 millió eurós állami támogatást nyújtson a vágsellyei (Sala) Duslo vegyipari részvénytársaságnak. A szlovák kormány lépése összhangban van az állami támogatásokról szóló európai szabályokkal - ismertette az Európai Bizottság álláspontját a cseh közszolgálati hírtelevízió.
A vegyipari termékeket előállító vágsellyei Duslo részvénytársaság a cseh Agrofert holding része, amelynek egyetlen tulajdonosa Andre Babis cseh pénzügyminiszter. A szlovák kormány tavaly júniusban jelentette be, hogy 58 millió euró értékű támogatást nyújt a Duslónak, amelynek tulajdonosa mintegy 310 millió euró értékű modernizációs programot tervez. A szlovákiai ellenzék a támogatást szabálytalannak és törvényellenesnek minősítette, ezért Pozsony a támogatás tervét az Európai Bizottság elé terjesztette.
A szlovák sajtó egy része azt írta, hogy az állami támogatás nem a projektnek, hanem személyesen Babisnak szól. A cseh miniszter ezt az értelmezést azonban elutasította. "A szlovák állami támogatás elősegíti a regionális fejlesztési tervek megvalósítását anélkül, hogy megengedhetetlen módon beavatkozna a piaci gazdasági versenybe" - állapította meg az Európai Bizottság.
A testület rámutatott: a vágsellyei régióban magas a munkanélküliség, az életszínvonal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, ezért a regionális támogatás megalapozott. A Duslo korszerűsítési tervének megvalósítása a nyilvánosságra hozott projekt szerint mintegy 1800 munkahely megőrzését teszi lehetővé, és további százakat a beszállítóknál. A vágsellyei Duslo alkalmazottainak száma a tavalyi év végén 2038 volt. A részvénytársaság bevételei 2013-ban 464 millió eurót tettek ki, amiből az adózott nyereség mintegy 5,5 millió euró volt. (MTI)
Kilőtt az építőipar, most kell észnél lenni
Az építőipar termelése az idei első félévben 7,3 százalékkal emelkedett, júniusban pedig több mint a negyedével, 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az iparági szereplők arra számítanak, hogy a szektor az év végéig elérheti járvány előtti, 4500 milliárd forintos termelési értéket. A száguldás azonban veszélyekkel is jár, a fejlődést számos tényező, köztük a szakképzett munkaerő hiánya, az alapanyagok drágulása, a hatékonyságot növelő beruházások elmaradása fékezheti. Az építőipari folyamatok digitalizációja mindhárom problémakörben enyhítheti a gondokat.
Az építőipari cégeknek is megéri együttműködni a versenyhatósággal
Miközben a Gazdasági Versenyhivatal fokozott figyelemmel kezeli az építőiparral kapcsolatos jelzéseket, az érintett piaci vállalkozásoknak ezúttal is érdemes együttműködni a hatósággal. A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek ugyanis jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót.
Az építőipari vitákra nem volt hatással a járvány
Az építkezések és a felújítások számának felfutásával párhuzamosan egyre több a vita is, amikor beruházók és építők, illetve fő- és alvállalkozók nem tudnak megegyezni. Ezt mutatja az is, hogy tavaly, a világjárvány ellenére, csak kismértékben csökkent az olyan vitás helyzetek száma, amikor az egyik fél kérésére egy közjegyző igazságügyi szakértőt rendelt ki, az idei első félévben időarányosan pedig már elérte a 2019-es csúcsot.
Célegyenesbe fordult a Brick Award ’22 zsűrizése
Megkezdődött a Brick Award, a világ egyik legnagyobb becsben tartott téglaépítészeti díjának értékelési folyamata. A beérkezett rekordszámú nevezésből az előzsűri választja ki azt az 50 épületet, amelyek közül jövő tavasszal, szakmai zsűri közreműködésével kerülnek ki a világ leginnovatívabb és legszebb téglaépítészeti alkotásai.
Az építőanyag-forgalmazók többségénél talált jogsértést a fogyasztóvédelem
Július elejétől a fogyasztóvédelem is bekapcsolódott az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségek fokozott vizsgálatába. A hatóság a helyszíni ellenőrzések első négy hetében a forgalmazók 61 százalékánál tárt fel jogsértést - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében Schanda Tamás.
Fejtörést okozhat az idei évben a hitelmoratórium lejárata és az építőipari körbetartozások
Nem következett be ugyan a hitelbiztosítók által prognosztizált 10-20%-os növekedés a felszámolási és a csődeljárások tekintetében a tavalyi évben, az építőipari körbetartozások és a hitelmoratórium lejárta miatt azonban még idén sem lélegezhetnek fel az érintett vállalkozások. A hitelbiztosítások jelentős segítséget adhatnak a cégeknek, ehhez azonban komoly erőforrásokra van szükség. Előnyei ellenére az üzleti vállalkozások körében mindössze 5%-os a hitelbiztosítások aránya, szemben az Ausztriában mért 80%-kal.
Gyorsított versenyhivatali ágazati vizsgálat a tégla piacon
A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére.
Erős területi átrendeződéssel élénkül a lakásépítés
Erős területi átrendeződéssel élénkül a lakásépítés, az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több mint egy évvel korábban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést az első negyedévi 28,9 százalékos emelkedés hozta, a második negyedévben 272-vel 6,9 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
ÉVOSZ: minél előbb induljon el az MNB zöld jelzáloglevél programja
Mielőbb véglegesítsék és indítsák el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld jelzáloglevél programját és az Nhp zöld otthon programját - szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében.
Párizsi klímaegyezmény: a gyártóknak világszerte mindössze a fele halad megfelelően a fenntarthatósági célkitűzésekkel
Világszerte a gyártási szervezetek mindössze 51 %-a tervezi, hogy összhangba hozza működését a Párizsi Megállapodás hőmérséklet-hozzájárulási céljaival. E csoporton belül Németország (68 %) és Franciaország (67 %) élen járnak a kitűzött célok megvalósítása terén, azonban a gyártási szervezetek mindössze 20%-a tervezi a karbonsemleges üzemeltetést és ötből ketten (40%) tűzték ki a 100%-ban megújuló üzemeltetést 2030-ra – áll a Capgemini Kutatóintézet, Sustainable operations: A comprehensive guide for manufacturers című kutatásában.
Rendkívüli intézkedések az építőiparban
A kormány több olyan rendeletet is kiadott a közelmúltban, amelyek jelentős hatást gyakorolnak mind az építőiparra, mind az építési alapanyagokat kitermelői ágazatra. A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Ennek oka, hogy amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.
Magyarország legnagyobb építőelem-előregyártó üzemét adta át a Viastein Kft.
A száz százalékban magyar tulajdonú Bayer Construct vállalatcsoporthoz tartozó Viastein Kft. meglévő térkőgyára mellett a legmodernebb technológiával felszerelt betonelem előregyártó üzemet adott át a biharkeresztesi Ipari Park területén. A beruházásnak köszönhetően jelentősen csökkennek az építőipari projektek költségei és az építési idő, vagyis sokkal hatékonyabbá válhat a kivitelezés. A most átadott gyár 20.000 négyzetméteres üzemcsarnokával hazánk legnagyobb építőelem-előregyártó üzeme. A beruházás 220 új munkahelyet teremt a térségben.
Közel 20 százalékkal nőtt az építőipari termelés
Májusban 18,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, és a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,3 százalékkal haladta meg az előző havit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
