Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása nem választás kérdése
A környezetvédelmi szakember a „Fenntartható erőforrás-gazdálkodás - Európa jövőjéért” című nyilvános vitán kifejtette: az elmúlt évtizedekben a munkaerő produktivitásának javítása volt az európai projekt középpontjában, most már azonban az erőforrás-felhasználás javítására kell törekedni. A sikerességhez azonban elengedhetetlen, hogy a társadalom valamennyi szereplője felismerje a változás szükségességét – tette hozzá. Miege hangsúlyozta: az Európai Unió éppen ezért hirdette ki szeptemberben új átfogó környezetvédelmi stratégiáját, és ezért igyekszik annak főbb célkitűzéseit ismertetni az európai polgárokkal.
A stratégiai igazgató előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadban a Föld lakossága négyszeresére nőtt, miközben a gazdasági kibocsátás 40-szeresére emelkedett, a fosszilis energiahordozók felhasználása 16-szorosára, Ez a növekedési pálya már nem fenntartható - szögezte le a szakember. Elmondta: a feldolgozóipari termelésben az anyagerőforrások költségei az összköltség 40 százalékát teszik ki, elsősorban az árak növekedése miatt. Jóllehet az áremelkedés sokszor ösztönzi a vállalkozásokat, hogy javítsák hatékonyságukat, de számos termék, mint a tiszta levegő, illetve az egészséges ökoszisztéma nem árazható mondta a brüsszeli szakember, aki hozzátette: a döntéshozóknak világos üzenettel és ösztönzőkkel kell fellépniük ezeken a területeken.
Kifejtette: világossá kell tenni, hogy a „kevesebb”, az nem feltétlenül jelent rosszabb életminőséget. „A dematerializálás nem feltétlenül jelent deindusztrializálást, az az okosabb, zöldebb termékekről szól” - fogalmazott Miege. Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott stratégiáját ismertetve két kulcsfontosságú területet emelt ki a környezetvédelmi szakember. Egyrészt a támogatások rendszerét kell átalakítani: a fosszilis energiahordozókhoz köthető állami támogatása elérik a 20 milliárd eurót, a vállalati üzemanyag-hozzájárulások pedig meghaladják Európában az 54 milliárd eurót. Másrészt pedig növelni kell a környezetvédelmi adók arányát a munkát terhelő adókkal szemben. Ez a költségvetési konszolidációs terveknek is segítene – tette hozzá.
Teplán István, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárának főtanácsadója a konferencián elmondta: időszerű a Bizottság felhívása, ugyanis a gazdasági válságból újfajta gondolkodásmódok jelenthetnek kiutat. Kifejtette: a korábbi gazdasági logika szerint a fogyasztás volt az emberi élet boldogságának legfontosabb mércéje. Ez vezetett a túlzott fogyasztáshoz, az erőforrások fenntarthatatlan módon való felhasználásához – tette hozzá. A környezetvédelmi szakember előadásában elmondta: a kormány gazdaságfejlesztési törekvéseiben központi elem a környezetvédelem és az energiahatékonyság.
Ez annak ismeretében is fontos, hogy a legtöbb innováció e téren a kis és közepes vállalkozásoktól származik, amelyek a magyar gazdaság gerincét képezik - mondta. Gyulai István, az Ökológiai Intézet és Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke előadásában abbéli véleményének adott hangot, hogy a környezetvédelmi célokat felhasználási oldalú szabályozással lehet elérni. Ezzel szemben a döntéshozók inkább a kibocsátást próbálják korlátozni. Újhelyi Katalin, a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértője előadásában arra mutatott rá, hogy elsősorban azokra a társadalmi csoportokra kell összpontosítani az ilyen programokban, akik a legnagyobb környezeti terhet jelentik. A sikerhez elengedhetetlen továbbá, hogy a fogyasztók környezetvédelmi ismereteinek bővítésére, illetve az általános kampányok helyett a célzott akciókra törekedjenek – tette hozzá. (MTI)