Az észak-déli infrastruktúra kiépítése a V4 országokra vár
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a nyugat-európai országok keleti irányba fejlesztették az infrastruktúrát, azonban a régióban elmaradt az észak-déli kapcsolat megteremtése, pedig a régió versenyképességét csak ez javíthatja. Példaként hozta fel, hogy míg a német-francia határt 3 kilométerenként szelik át az utak, a magyar-szlovák határon ennek a többszöröse ez a távolság. Igaz - jegyezte meg -, hogy 61 új közúti határátkelőről már megszületett az egyezmény. Nem épült ki a V4 országok közúti és vasúti maghálózata sem, pedig ehhez 85 százalékos támogatást ad az EU - hívta fel a figyelmet Szabó István.
Hozzátette: ha egy adott útfejlesztésre más paramétereket adnak meg az érintett országok, akkor az uniós bürokrácia máris törli a finanszírozható projektek közül. Az energetikai infrastruktúra területén a legsürgetőbbnek az észak-déli gázvezeték megépítését tartotta az előadó. A magyar-szlovák szakaszt lassan üzembe lehet helyezni - jelezte, hozzátéve: bizonytalan viszont a szlovák-lengyel szakasz sorsa, noha véleménye szerint a ukrán válság miatt felgyorsulhat a tervezés és építés. Eközben Csehország bejelentette, hogy a német rendszerhez csatlakozik, mivel a másik három ország túl lassan teremti meg a biztonságos gázellátás feltételeit - emlékeztetett.
A közös gázvezeték-építés nehézségei között említette az előadó azt, hogy a tervezés - a teljes előkészítéssel - 5-12 évet vesz igénybe, miközben ez a teljes beruházás költségeinek csak 10-20 százalékát emészti fel. A 80-90 százaléknyi forrást viszont az 1-2 évet igénylő építési fázisban lehet elkölteni. Szabó István felhívta a figyelmet arra, hogy 2017 végére már meg kell tervezni a következő, a 2021 és 2027 közötti uniós időszak projektjeit, 2018-ban ugyanis eldől, hogy az EU mit finanszíroz ezekből. (MTI)
