Az euróövezet válságát hosszabb távon csak nemzetek fölötti szinten lehet megoldani
A lengyel lap szerint vissza kell szerezni a piacok bizalmát az integráció és az euróövezet országai ellenőrzésének erősítése révén, hogy garantálni lehessen: a jövőben nem lesznek újabb "Görögországok". A vasárnapi EU-csúcsnak egyetértésre kell jutnia az uniós szerződések reformja ügyében. Ha az európai vezetőknek nem sikerül szerdáig - a maguk megszabta határidőig - kidolgozni a komplex válságellenes csomagot, a válság továbbterjedhet Rómára, Madridra, sőt megkérdőjelezheti Franciaország gazdasági jövőjének stabilitását is.
De ez még nem minden: Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét bizonyosan felkérik, hogy decemberig készítse elő - Berlin kívánságára - a fegyelmező reformok tervét, amelyben benne lenne az euróövezet vétójoga a segítségben részesülő tagországok költségvetése ügyében. Fennáll a kockázata, hogy ha a reformoknak nem lenne esélyük a ratifikációra a 27-ek körében, az euróövezet kísértést érezhet arra, hogy saját keretén belül fogadja el őket.
Ez tovább mélyítené Európa megosztottságát "kétsebességű Európára", egyes országok, köztük Lengyelország, marginalizálódásának veszélyével. Az euróövezet leggazdagabb országai elméletileg képesek lennének átvállalni az egész görög adósságot anélkül, hogy ennek drámai következményei lennének saját gazdaságukra. Ám ez nem lenne elfogadható a választóik számára, s az "ingyen adomány" gyöngítené Athén elszántságát a reformok bevezetésére - írta a lap. Az euróövezet válságát nem lehet megoldani a tagországok választóinak hozzájárulása nélkül. Szlovákia - ez a kicsi és nem nagyon gazdag ország - elsőként jutott politikai válságba amiatt, hogy a politikai erők között nem volt egyetértés az uniós válságellenes intézkedések ügyében.
Korábban Finnország követelt hitelgaranciákat saját részvételéhez a görög mentőcsomagban, bár Angela Merkel nyomására visszavonta követelését. Hogy meg lehessen állítani a válság továbbterjedését, erős gátakat kell építeni, létre kell hozni az 1-2 ezer milliárd euró értékű európai alapot. Ennek a létezése már önmagában megnyugtatná a piacokat, amelyek ma mind magasabb kamatokat kérnek a kormányoknak folyósított kölcsönökért - írta a Gazeta Wyborcza. (MTI)
