Az ipari termelés volumene 10,5 százalékkal nőtt 2010-ben
2010-ben az ipari termelés az előző évhez mérve több mint 10%-kal nőtt (2009-ben még mintegy 18%-os visszaesés következett be). Hasonló ütemű bővülést legutóbb 2006-ban mutatkozott (9,9%). 2010 folyamán a második és harmadik negyedévben magasabb volt az ipari növekedés üteme (13% körüli), mint az elsőben (5,3%), illetve a negyedikben (10,6%). Utóbbi esetében a novemberi kimagasló dinamikát a decemberi kisebb mértékű emelkedés törte meg, amiben elsősorban az exportorientált nagyvállalati kör alacsonyabb teljesítménye játszott szerepet.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 decemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 8,7%-kal nőtt, ez a növekedési ütem lassulását jelenti a novemberihez (16,0%) képest. A csekély súlyú bányászat termelése idén először emelkedett: 2,6%-kal. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 5,4%-kal haladta meg a 2010. évi bázis szintjét, elsősorban az előző évinél hidegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2010 decemberében a 2009. decemberi átlagos középhőmérsékletnél 2,9°C-kal kevesebbet mértek).
2010 decemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – egy kivételével – mindegyikben termelésbővülés volt tapasztalható. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,8%-kal emelkedett, az előző havi kiugró dinamikát nem érte el. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét decemberben az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletélénkülés jelenti, a híradás-technikai berendezések szakágazat termelése csökkent.
A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés egyhatodát adó járműgyártás jelentősen, 15,1%-kal bővült, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés közel egynyolcadát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,9%-kal nőtt, nagyrészt az értékesítés majdnem egyharmadát jelentő exporteladások élénkülésének köszönhetően; a hazai eladások az előző évi szinten maradtak.
Átlag feletti volumenbővülés mutatkozott a közepes súlyú gyógyszer (14,9%), a vegyi anyag, termék (12,7%), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (12,2%) is. Az előző hónaphoz hasonlóan tovább folytatódott a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátásának csökkenése (3,3%).
2010-ben az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül a csekély súlyú bányászat folytatta előző évben is megfigyelt visszaesését, termelése 21,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2009-ben. Az energiaipar volumene 1,3%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, akkor közel 12%-os csökkenés volt.
A feldolgozóipari termelés volumene 2010 egészét tekintve 11,8%-kal nagyobb volt az előző évinél (2009-ben 18,4%-os visszaesés mutatkozott), a termelés szintje novemberben volt a legmagasabb. 2010-ben a feldolgozóipar 13 alága közül kilencben figyelhető meg termelésbővülés. A három legnagyobb súlyú alág közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt (20,3%-kal), a járműgyártás kibocsátása ennél kisebb mértékben, 18,3%-kal emelkedett. A két gépipari alágat egész éves élénkülés jellemezte, az év minden hónapjában növekedést regisztráltunk.
2010 folyamán az élelmiszer, ital és dohány gyártásának volumene éves szinten gyakorlatilag megegyezett a 2009-essel (99,6%), ami az első félév 3,2%-os csökkenésének, illetve a második félév 2,0%-os növekedésének az eredője; a legnagyobb növekedési ütemet (7,5%) novemberben volt. A kisebb súlyú alágak közül a fafeldolgozás, papírtermék gyártásában mértünk jelentős termelésbővülést (19,2%).
Az előző évhez képest 2010-ben az ipari export számottevően, 16,4%-kal nőtt az exportkereslet élénkülése következtében, míg decemberben az éves átlag alatti mértékben, 12,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A külpiaci értékesítés szintje novemberben tetőzött, a 2009 azonos időszakához mért növekedési ütem pedig augusztusban volt a legmagasabb (22,9%). 2010-ben a teljes ipari értékesítés 52,9, a feldolgozóipari értékesítés 70,0%-a került exportra. 2010-ben a feldolgozóipari export 16,2, decemberben 12,8%-kal haladta meg a 2009 azonos időszakit.
Az év utolsó hónapjában a feldolgozóipari export háromtizedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék kivitelében az éves átlaghoz hasonló növekedést lehetett látni (16,0%). A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyötödét adó járműgyártás exportvolumene is jelentősen, 17,8%-kal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 2010-ben 2,9, decemberben 2,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6, decemberben 3,5%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól – ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.
Az előző évekhez hasonlóan a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés egynegyedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 2010-ben visszaesés (1,8%), decemberben stagnálás figyelhető meg. A feldolgozóipar hazai értékesítésének több mint egyhatodát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban 2010-ben 5,5, decemberben mintegy 20%-os volumencsökkenés következett be.
2010 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 12,2%-kal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 15,1%-kal emelkedtek, az új belföldi rendelések ezzel szemben 3,2%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2010. évi 12,1%-os növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében mért – az előző évi 11,5%-os létszámcsökkenést folytató – 1,2%-os létszámvisszaesés mellett következett be. Az előző évhez képest az ipari termelés 2010-ben Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (18%), a legkisebb Közép-Dunántúlon (4,6%) figyelhető meg.
