Az lacsony TLTRO-lehívás most már elengedhetetlenné teszi az EKB mennyiségi enyhítését
Az EKB csütörtöki beszámolója szerint a 317 milliárd eurós, 0,15 százalékos kamatozású hitelkeretből a bankok nem egészen 130 milliárd eurót vettek fel. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint ez újabb riasztó jele annak, hogy az euróövezeti bankokból hiányzik a készség a reálgazdaság hitelellátására, akár azért, mert kerülik a kockázatot, akár azért, mert nincs is kereslet e hitelekre.
A ház elemzői kiemelik, hogy az euróövezeti bankok az eddigi két TLTRO-művelet keretében összesen 400 milliárd euró rögzített kamatozású likviditáshoz juthattak volna az EKB-tól - az első folyósítás szeptemberben volt -, de ebből is mindössze 212,6 milliárd euróra volt kereslet. A Capital Economics közgazdászai szerint ez egyértelművé teszi, hogy az EKB a jelenleg használt módszerekkel nem fogja elérni a célként kitűzött ezermilliárd eurós eszközállomány-bővülést, ezért most már teljes körű, szuverén kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklus igen rövid időn belüli elkezdésére van szükség az euróövezeti gazdaság élénkítése és a deflációs veszély elhárítása végett.
A cég londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy az EKB már januárban be is jelenti e program elkezdését, első körben egy 250 milliárd euró körüli kezdeti eszközvásárlási keret meghatározásával. A londoni elemzői közösségben általános az a várakozás, hogy ha az EKB nagyszabású mennyiségi enyhítési programba kezd, és ezt a szuverén euróövezeti kötvényekre is kiterjeszti, az ehhez kapcsolódó portfólió-beáramlások hozamcsökkentő és valutaárfolyam-erősítő hatást gyakorolhatnak a közép- és kelet-európai piacokon, és ez a további kamatcsökkentések felé terelheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáját.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a vártnál jóval mélyebb magyarországi deflációt jelző novemberi inflációs adatok csütörtöki ismertetése után közölték: felülvizsgált várakozásuk szerint az MNB már januárban végrehajthat egy 0,20 százalékpontos kamatcsökkentést. Ezt a várakozást a ház szerint alátámasztja az is, hogy a JP Morgan euróövezeti stratégái szintén januárra jósolják az EKB szuverén kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítésének kezdetét. A JP Morgan - amely eddig alapesetben azt jósolta, hogy a magyar jegybank jövőre és 2016-ban is a jelenlegi 2,10 százalékon hagyja alapkamatát - 2015 első negyedévére most már összesen 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést, és így 1,60 százalékra süllyedő MNB-alapkamatot vár.
