Azeri kiadatás - végre a németek mellénk álltak
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak a tisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Az ügy miatt szombaton több európai fővárosban, így Berlinben, Prágában és Bernben is tüntetést szerveztek a helyi örmény szervezetek. Az Európai Unió külügyminisztereinek ciprusi kötetlen megbeszélésén Martonyi János szombaton részletes tájékoztatást nyújtott kollégáinak az azeri katonatiszt kiadatásáról.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyolc éven keresztül éppen azért nem teljesítette a vonatkozó azeri kérést, mert Baku nem kívánt írásos garanciát adni az ítélet végrehajtása tekintetében. Az írásos garanciája kézhezvétele után viszont a magyar kormány pusztán a nemzetközi jog és a hasonló esetekben eddig folytatott gyakorlat alapján járt el. Válaszában a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megértéssel fogadta a magyar álláspontot és több miniszterrel egyetemben felajánlotta segítségét a diplomáciai konfliktus okozta feszültség csökkentésében.
Berlinben a népirtások feltárásáért küzdő Arbeitsgruppe Anerkennung - Gegen Genozid, für Völkerverständigung e.V. (Elismerés munkacsoport - Egyesület a népirtás ellen és a népek közötti megértésért) elnevezésű civil szervezet az azeri kiadatási üggyel összefüggésben állásfoglalást kért a német külügyminisztériumtól. Thorsten Hutter, a tárca közép-európai osztályának vezetője írásbeli válaszában kifejtette: a német kormány Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt "nagyon aggódik" Ilham Aliyev azeri elnök döntése miatt, amellyel Safarovot kegyelemben részesítette és kitüntette.
A döntés "lehetséges hatásai aggodalomra adnak okot" - emelte ki Hutter szeptember 7-én kelt levelében. Emlékeztetett: "a magyar kormány élesen bírálta a szabadlábra helyezést", és felhívta a figyelmet, hogy az azeri kormány "megszegte a két ország megállapodását". Az azeri kormány a kiadatás előtt "biztosította a magyar felet", hogy az elítélt katonatiszt letölti börtönbüntetése hátralévő részét. Hozzátette: a német kormány "nem kételkedik a magyar kormány 2012. szeptember 6-án Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Állandó Tanácsában tett nyilatkozatában, amely szerint az azerbajdzsáni bűnelkövető kiadatását jóhiszeműen, az azerbajdzsáni kormány írásos diplomáciai biztosítékai alapján, az elítélt személyek kiadatásáról szóló strasbourgi egyezmény keretében hajtotta végre".
A berlini magyar nagykövetség előtt mintegy száz németországi örmény tiltakozott szombaton. A résztvevők közül többen transzparenseket tartottak a magasba, ezeken egyebek mellett az állt, hogy "az örmények bocsánatkérést várnak Budapestről", és "Magyarország megsérti az európai alapértékeket", illetve "Európához tartozik még Magyarország?". Az elismerés munkacsoport (AGA) vezetője beszédében hangsúlyozta: fel kell állítani egy független testületet a kiadatási ügy kivizsgálására. Azat Ordukhanyan, a németországi örmények központi tanácsa (ZAD) elnöke az MTI-nek kijelentette: "Nem az örmény néppel évszázados barátságban álló magyar nép ellen, hanem a budapesti kormány ellen tüntetnek".
A magyar kormány - mint fogalmazott - "Safarov kiadatásával elfogadhatatlan és az európai alapértékekkel összeegyeztethetetlen lépést tett." Ugyanakkor a budapesti vezetés "még helyrehozhatja a hibát". "Az a legkevesebb, hogy "Magyarország elismeri Hegyi Karabahot" - tette hozzá. Az elnök közölte: a két németországi demonstráció "csak a kezdet", a közeljövőben tiltakozó akciók sorát indítják el. A mintegy másfél órás, békés tüntetés szervezői az MTI-t arról tájékoztatták: a berlini demonstráció mellett a müncheni magyar főkonzulátus előtt is tüntetést tartanak. A prágai magyar nagykövetség előtt mintegy hatvan-hetven örmény tiltakozott a Csehországban élő örmények egyesületei szervezésében. A békés, mintegy másfél órás megmozdulást a cseh rendőrség a helyszínen biztosította.
A résztvevők különféle jelszavakat skandáltak és örmény zászlókat emeltek a magasba - mondta el a magyar diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivője. Hozzátette: munkaszüneti nap lévén, a nagykövetség épülete zárva volt. Semmiféle petíció átadására nem került sor. Bernben mintegy száz ember tüntetett amiatt, hogy Azerbajdzsánban szabadlábra helyezték Safarovot - jelentette a francia hírügynökség. A megmozdulást a svájci örmények szövetsége szervezte, amely közölte, hogy tiltakozó nyilatkozatot adtak át a magyar nagykövetségnek. A tüntetők követelték, hogy "Magyarországnak nyilvánosan el kel ismernie a hibáját, el kell ítélnie a Safarovnak adott államelnöki kegyelmet, és vissza kell hívnia nagykövetét Bakuból". A hírügynökség emlékeztetetett arra: Didier Burkhalter svájci külügyminiszter a hét elején Bernben magyar kollégájának, Martonyi Jánosnak jelezte, hogy Svájc kész segítséget nyújtani Örményországnak és Magyarországnak a kétoldalú viszony javításához.
