Bázel III - a magyar bankok felkészülését nehezíti a bankadó bevezetése
Elmondta: a Bázeli Bizottság már korábban többlet tőkekövetelményeket írt elő az értékpapírosításra, illetve a piaci kockázatokra, majd decemberben bejelentette a tőke minőségének a javítását. A Bázel III olyan szabályrendszer, amely szigorú előírásokat fogalmaz meg a pénzintézetek számára azok biztonságos működésének elősegítésére a későbbi világméretű bankválságok elkerülése érdekében. A szabálycsomagot egy vasárnapi sajtóközlemény szerint kiegészítették a szabályozói tőkeszintek - a korábbiakhoz képest megnövelt - számszerű meghatározásával. Az új szabályrendszer szigorúbb tőkekövetelményeket ír elő a pénzintézetek részvénytőkéjére és elsődleges (alapvető) tőkéjére.
A legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői vasárnap elfogadták a Bázel III-nak nevezett nemzetközi pénzpiaci megállapodás sarokpontjait. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer 2,5 százalék, az utóbbit kiegészítő, úgynevezett "anticiklikus buffer" 0-2,5 százalék lesz. A Bázel III-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016-2019 januárja között vezetik be. A Bázel III. keretszerződést várhatóan a novemberi G20 értekezleten fogadják el. A szerződés, ha azt Dél-Koreában tartandó G20 értekezleten elfogadják, a Bázel II-t válthatja fel, amelyet 2004 júniusában hirdettek ki.
A Bázeli Bizottság szerint a biztonságos működés, azaz a bankrendszer világméretű megerősítése végső soron az egész világgazdaságra pozitív hatással lesz, hisz csökkenti egy újabb nagyarányú és átfogó bankválság valószínűségét. Móra Mária hozzátette: Európában van olyan vélemény, hogy az új szabályrendszer a biztonságra törekvéssel együtt visszafogja és megdrágítja a bankok hitelezését, ami a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is fékezően hathat. Az Európai Bankföderáció egyik tanulmánya azt mutatta, hogy ez a hatás az Európai Unióban a bankhitelek nagyobb szerepe miatt erősebb lesz a világátlagnál. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a hitelintézetek számára meghosszabbította az új előírások teljesítéséig tartó átmeneti időszakot, azaz a hitelintézetek a szigorúbb tőkekövetelményeket hosszabb idő alatt vezethetik be, mint azt korábban elképzelték.
Most azt az álláspontot fogadták el, hogy 2013-tól kell folyamatosan alkalmazkodniuk az új, szigorúbb előírásokhoz a pénzintézeteknek. Az úgynevezett "áttételi rátát" még később, 2018-tól kell majd alkalmazni, és a hosszabb távú likviditás mérésére szolgáló hányadost szintén 2018-tól kell bevezetniük a pénzintézeteknek. A hitelintézeteknek tehát jelentősebb tőkét kell felhalmozniuk tevékenységük biztonságosabbá tételére, de az átmeneti időszakok kitolása azzal jár, hogy a tőkefeltöltésre hosszabb idő áll majd rendelkezésre - mondta a bankszövetség főtitkár-helyettese. A Bázel III megalkotói nem akartak olyan rövid időszakot előírni a pénzintézeteknek, hogy az átállás esetleg gátolja, hátráltassa a világgazdaság fellendülését. Az új tőkekövetelmények teljesítéséhez szükséges tőkét ugyanis nyereségükből, vagy új részvények kibocsátásával kell előteremteniük a pénzintézeteknek, s erre hosszabb időszakot kívánnak biztosítani - mondta a főtitkár-helyettes. Az elemzések szerint az új tőke bevonását érintően a lokális piacokon működő kisebb bankok - amilyenek a magyarországi bankok is - természetesen hátrányban vannak.
Ha a magyar bankok helyzetét nézzük, elméletileg kedvező a hosszabb felkészülési idő, jelentős gond azonban, hogy Magyarországon a felkészülési időszakra esik a bankadó alkalmazása, amit ugyancsak a nagyobb hitelezési aktivitásból esetleg keletkező nyereségből kellene kigazdálkodniuk a bankoknak. A bankadó így éppen a felhalmozásra lehetőséget adó eredményt vonja el a magyar bankoktól, amellyel megerősíthetnék a Bázel III előírásai alapján tőkehelyzetüket - összegezte Móra Mária.
