Berlin igyekszik felkészülni a görög kilépésre is
Antonisz Szamarasz a látogatást felvezető német lapinterjúkban hangsúlyozta, hogy Görögország az utolsó centig visszafizeti a nemzetközi hitelezőktől kapott kölcsönöket, ugyanakkor a hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó reformprogram végrehajtásához a tervezettnél több időre van szüksége. Athén azt próbálja elérni, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiányt az előírtnál két évvel később, 2016-ra csökkenthesse a 3 százalékos szintre. A görög vezetés a takarékoskodási kényszer enyhülésétől azt reméli, hogy hamarabb elindul a növekedés az ötödik éve recesszióval sújtott országban.
A júniusban hivatalba lépett miniszterelnök pénteken Berlinben, szombaton Párizsban mutatkozik be. A hazai közvélemény azt várja tőle, hogy a reformok fájdalmain enyhítő engedményeket csikarjon ki Angela Merkeltől és Francois Hollande francia államfőtől, az euróövezet két legbefolyásosabb vezetőjétől. Konkrét döntés azonban egyik találkozótól sem várható, hiszen előbb be kell várni a hitelezői trojka - az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - jelentését a reformok állásáról.
A jelentést az eredeti tervek szerint szeptember második hetére várták, a Handelsblatt című német üzleti lap azonban pénteken az IMF-től származó információkra hivatkozva azt írta, hogy csak október elejére készül el az átfogó elemzés. Ennek megállapításaitól függ, hogy Görögország megkaphatja-e a hitelcsomag soron következő, 31,2 milliárd eurós részletét. Antonisz Szamarasz a napokban hangsúlyozta, hogy a támogatás nélkül a görög állam idén ősszel fizetésképtelenné válhat.
Angela Merkeltől a konzervatív uniópártok és a német lakosság nagy része szigorúságot vár, a kancellár így várhatóan kitart az eddig képviselt álláspontja mellett, amely szerint a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell és a reformprogram felpuhítására nincsen lehetőség. Határozottságot sürgetnek az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek is, több vezető szociáldemokrata politikus azonban méltányolhatónak tartja azt a kérést, hogy 2014 helyett 2016-ra tűzzék ki a 3 százalékos deficitcélt, de csak akkor, ha Athén nem igényel egyúttal újabb euró tízmilliárdokat.
A német kancellár és a francia elnök csütörtökön Berlinben munkavacsorán egyeztetett a görög válság kezeléséről. A kiszivárgott információk szerint Merkel és Hollande abban állapodott meg, hogy ugyanazokat az elemeket hangsúlyozzák majd a görög kormányfővel folytatott megbeszéléseken. Kiemelik majd, hogy az euróövezeti válság elsősorban bizalmi válság, a gazdasági növekedést pedig a versenyképesség fokozásával lehet elindítani. Arról nem szivárogtak ki információk, hogy a kancellár vagy az elnök miként viszonyulna a kétéves haladékra vonatkozó felvetésre, ha Szamarasz valóban elővezeti a kérést a találkozókon.
Az mindenesetre tudható, hogy Berlin a görög válság valamennyi lehetséges kimenetelére igyekszik felkészülni, így arra is, ha Görögország végül az euróövezet elhagyására kényszerül. A Financial Times Deutschland című német üzleti lap pénteki beszámolója szerint a pénzügyminisztériumban már fel is állt egy munkacsoport, amely terveket készít elő erre az esetre. A minisztérium szakértői számításokat végzenek a görög kilépés lehetséges pénzügyi következményeiről, és azt vizsgálják, hogy miként lehetne megelőzni az úgynevezett dominóhatás kialakulását, vagyis azt, hogy Görögország távozása után újabb tagok is kiessenek a közös európai fizetőeszközt használó országok csoportjából.
Elemzők felhívják a figyelmet, hogy Görögország akár a német ellenállás dacára is megkaphatja a kétéves haladékot, hiszen a második görög mentőcsomaghoz kapcsolódó megállapodás vonatkozó pontja szerint el lehet nyújtani a reformprogram végrehajtását, ha a vártnál mélyebb recesszió alakul ki a görög gazdaságban. A reformok állásáról és a gazdaság állapotáról viszont csak a trojka jelentése adhat pontos képet, a végső döntést így csak legkorábban szeptemberben, vagy októberben hozhatják meg. (MTI)
