Besegít az Európai Bankhatóság az osztalék adócsalók ellen

Az Európai Unió számos tagállama (különösen Dánia és Németország) éveken keresztül szenvedett az osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerek nem megfelelő szabályozása miatti kialakult következményektől. 

Osztalék arbitrázs: az évszázad rablása?

„Az Európai Unió több országának szabályozási hátterében rejlő joghézag következtében lehetséges, hogy ugyanarra a részvényre vonatkozóan több érintett fél éljen az adóvisszatérítés kínálta lehetőséggel. A módszer egy banki kiskapuhoz, az anonim ügyfélkereskedéshez kapcsolódik, ami lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, az ügyfelek pedig hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek” – mondta el Herce Zoltán, a Deloitte Legal ügyvédje.

Erre a joghézagra teljes hálózat épült rá, amelynek évekig tartó szinte láthatatlan tevékenysége vezetett az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi botrányához, amellyel a résztvevők az érintett tagállamok költségvetését nagyjából 55 millió euróval károsították meg működésük alatt. A részvények osztalékkal és osztalék nélkül történő gyors tulajdonoscseréje szinte lehetetlenné tette a tulajdonos kilétének a megállapítását, ami könnyen lehetőséget adott arra, hogy a felek többszöri visszatérítést igényeljenek az osztalék forrásadójának egyszeri kifizetése után. Az ún. Cum-ex botrány Németországból indult ki, a csalást leleplező oknyomozó újságírók egyszerűen az évszázad rablásaként hivatkoztak rá.

Pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, prudencia

Az Európai Parlament kérésére az EBA vizsgálatot indított a tagállamok osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerekkel kapcsolatos gyakorlatáról, hogy azonosítsa az Európai Unió pénzügyi integritását veszélyeztető tényezőket, valamint megoldást találjon ezek megfelelő kezelésére. A bankhatóság 2020 májusában hozta nyilvánosságra az osztalék-arbitrázs kereskedési rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatának eredményeit, és tette közzé akciótervét. Annak ellenére, hogy nem minden megkérdezett és megkeresett hatóság szolgáltatott választ, az eredmények alapján az EBA megállapította, hogy a tagállamok osztalék-arbitrázs rendszerekkel kapcsolatos szabályozása eltérő mintát mutat: egyes tagállamokban adóbűncselekménynek minősül, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok gyakorlata szerint minősül adóbűncselekménynek, máshol egyáltalán nem minősül bűncselekménynek, illetve a helyi szabályozás olyan irányú, hogy fogalmilag nem lehetséges megvalósítani osztalék-arbitrázzsal kapcsolatos tevekénységet.

Az EBA a vizsgálat riportjában hangsúlyozta, hogy a tagállamok gyakorlatának ilyen fokú eltérése könnyen meggyengítheti az Unió pénzügyi rendszerének integritását, ezért a kompetens pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen fellépő tagállami hatóságoknak azt javasolta, hogy átfogó és holisztikus kép alapján próbálják megítélni az osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerekhez kapcsolódó tevékenységeket és az ebből eredő kockázatokat.

Az EBA rámutatott, hogy egyes tagállamok hatóságai az osztalék-arbitrázs sémák és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása között olyan mértékben nem látnak összefüggést, hogy a pénzügyi intézményeik belső mechanizmusai képtelenek azonosítani, megelőzni és kezelni az ebből eredő kockázatokat. Az EBA megállapította továbbá, hogy a tagállamok megkeresett hatóságainak egy része nem vette figyelembe, hogy az osztalék-arbitrázs rendszerek hatással lehetnek a pénzügyi intézmények hatékony és körültekintő gazdálkodására, ezért ilyen irányú felügyeleti tevékenységet is elvétve alkalmaznak.

Az EBA kiemelte, hogy a tagállamok és adóhatóságok egyértelmű és egyező gyakorlatának kialakítása érdekében az illetékes pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen fellépő hatóságoknak együtt kell működnie a helyi adóhatóságokkal és definiálniuk kell az adóbűncselekményt is megvalósító osztalék-arbitrázs sémákat.

Az EBA ezen túl felülvizsgálja a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó iránymutatásait, véleményeit, valamint monitorozni fogja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni kollégiumok tevékenységét elsősorban olyan intézmények vonatkozásában, akik az osztalék-arbitrázs sémák szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Hazai vonatkozások: az EBA iránymutatása kihathat a hazai piaci szereplőkre is

„Fontos kiemelni, hogy az akcióterv keretében pl. az alkalmassági iránymutatás módosítása is felmerült, amely a hazai piaci szereplők vonatkozó gyakorlatát is befolyásolhatja majd. Ugyan Magyarországon az osztalék arbitrázs nem kerül gyakran előtérbe, az EBA iránymutatása mégis kihathat a hazai piaci szereplőkre is. A kialakult gyakorlat hiányának ellenére a NAV az általános elveket szem előtt tartva bírságol, amennyiben adóelkerülést célzó tevékenységet észlel” – tette hozzá Herce Zoltán.

Az uniós bankhatóság közöte, hogy egy második vizsgálat keretében monitorozni fogja, hogy a felsorolt intézkedéseket az illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények milyen mértékben valósították meg.