Brutális megszorításokkal szembesülhetnek a görögök
A 2011-2015 időszakra vonatkozó megszorítási csomag értéke eléri a 28,4 milliárd eurót (7.637 milliárd forint), ami mintegy 155 millió euróval több a korábbi terveknél. Az athéni kormányzat a parlamentnek pénteken benyújtott törvénytervezet szerint 14,32 milliárd euróval csökkenti kiadásait, míg bevételeit 14,09 milliárd euróval növeli. A görög törvényhozás hétfőn kezdi meg a csomag tárgyalását, szerdán délben pedig már szavazhat is róla. A végrehajtási törvénycsomagról ezt követően, csütörtöktől folyhat parlamenti vita.
A görög kormány korábban június 30-i határidőt szabott meg az újabb megszorítások parlamenti jóváhagyására annak érdekében, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i találkozóján döntés születhessen a Görögországnak nyújtott 110 milliárd eurós mentőhitel újabb, 12 milliárd eurós részletének folyósításáról. A Papandreu-kormány ugyanakkor nehézségek elé nézhet a program megszavazásakor, mivel az ellenzék elutasítja az újabb megszorításokat és több kormánypárti képviselő is aggályait fejezte ki a reformok miatt.
Thomas Robopulosz a kormányon lévő szocialista párt képviselője egy pénteki televíziós interjúban úgy fogalmazott: "A középtávú programot jelenlegi formájában nem tudom megszavazni, de végső döntést hétfőn hozok majd, a parlamenti vita során". A szocialista frakciónak 155 képviselője van a 300 fős görög parlamentben. Egy képviselő már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg a csomagot.
Az adóemelések mértéke az idei évben 2,32 milliárd, 2012-ben 3,38 milliárd, 2013-ban 152 millió, míg 2014-ben 699 millió euró lesz. A terv többek között egy 1,38 milliárd eurós szolidaritási adót tartalmaz, amelyet a háztartások jövedelmeire, 1 és 5 százalék közötti adókulccsal vetnének ki. A kormány évi 12 ezer euróról 8 ezer euróra csökkentené a személyi jövedelemadók adómentességének felső határát.
Emelik az ingatlanadót, szigorítják az engedély nélküli ingatlanok szabályozását, luxusadót vetnek ki a drága jachtokra, autókra, illetve úszómedencékre, valamint 13 százalékról 23 százalékra emelik a vendéglátó-ipari termékek áfáját. A kormány csökkenti a közszféra bérköltségeit is, 2011-ben 770 millió, 2012-ben 600 millió, 2013-ban 448 millió, 2011-ben 300 millió, míg 2015-ben 71 millió euróval. A megtakarítást számos intézkedéstől reméli a Papandreu-kormány, így korlátozzák az új munkafelvételek számát, csökkentik a munkavállalói juttatásokat és elbocsátják a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakat.
A kormány az idei évben nyugdíjba vonuló közalkalmazottainak 10 százalékát, a következő években pedig csupán 20 százalékát pótolná. A szociális juttatások idén 1,09 milliárd, 2012-ben 1,28 milliárd, 2013-ban 1,03 milliárd, 2014-ben 1,01 milliárd, míg 2015-ben 700 millió euróval csökkennek a jogosultsági felülvizsgálatok hatására. A bevételek pedig rendre 629 millió, 259 millió, 714 millió, 1,14 milliárd, illetve 504 millió euróval nőnek; ezt a tb-befizetések növelésével és az elkerülés csökkenésével érne el Athén. A görög kormány az állami intézményrendszerben idén 490 millió eurót, az elkövetkező években további 700 millió spórolna meg különböző bezárásokkal és összevonásokkal. Az adóelkerülés elleni küzdelemtől 2013-ban 878 millió, 2014-ben 975 millió, míg 2015-ben 1,15 milliárd euró többletbevételt remélnek.
A tervezet szerint az állami beruházások összege az idei évben 850 millió euróval csökkenhet, katonai kiadásokra pedig 2012-ben 200 millió, 2013-tól kezdve évi 333 millió euróval költenek majd kevesebbet. Az egészségügyi ellátórendszerre idén 310 millió euróval 2013-2015 között 1,81 milliárd euróval kevesebbet fordítanak. A bejelentett privatizációs intézkedések szinte az állami vagyon teljes spektrumára kiterjednek és összesen 50 milliárd euró többletbevételt hozhatnak a kormánynak. Athén 5 milliárd eurót remél a szerencsejáték-monopólium OPAP-ban, a Hellén Postabankban, a pireuszi, illetve theszaloniki kikötőkben, illetve a theszaloniki vízszolgáltatóban tartott részvénycsomag értékesítésétől.
A korábban bejelentett eladások között szerepel a görög telekommunikációs vállalat 10 százalékos tulajdonhányadának privatizálása is. A kormány már lehívta eladási opcióját, így 400 millió euróért adhatja tovább a Deutsche Telekomnak. Az athéni vízszolgáltató, a Hellén Petróleum olajfinomítója, az elektromos közműcég PPC, valamint az ATEbank értékesítése, valamint számos további kikötő, repülőtér, autópálya koncesszió, illetve föld- és bányahasználati jog értékesítése 10 milliárd eurót hozhat a költségvetésnek 2013 és 2015 között. A tervek között szerepel az állami ingatlanvagyon egy részének értékesítése, amely 2013-ban 7 milliárd, 2014-ben 13 milliárd, míg 2015-ben 15 milliárd euró bevételt eredményezhet. (MTI)
