Budapest az ötödik legfertőzöttebb város
2011-ben a kiberbűnözők három területre összpontosítottak: a célzott támadásokra, a meglévő biztonsági rések kihasználására, és a közösségi oldalakra. A szervezetek számára fontos üzenet, hogy már nem halogathatják tovább a megfelelő védelem kiépítését, hiszen a hackerek minden típusú szervezetet megtámadhatnak, függetlenül annak méretétől. Ami pedig még komolyabb figyelmeztetés, az az adatvesztések és a mobil fenyegetések számának folyamatos növekedése” - mondta Teasdale Harold, a Symantec magyarországi ügyvezetője.
Az idei ISTR tanulmány szerint a fertőzött botnetek viszonylatában tavalyhoz képest még agasztóbb a helyzet:Budapest az ötödik, Szeged a nyolcadik helyen végzett a nemzetközi városok rangsorolásban. Magyarországi városok között pedig fővárosunkat és Szegedetkövetően, Szolnok és Budaörs foglalt el előkelő helyet a zombihálózatok kiterjedtségében.
„Olyan városok váltak fertőzötté, ahol régóta jelen van az internetkapcsolat. Általában azoknak afelhasználóknak a gépei csatlakoznak rá egy zombihálózatokra (bothálózatra), ahol a gépek nem rendelkeznek megfelelő vírusvédelemmel, illetve ahol nem végeznek rendszeres frissítéseket. Ezek a gépek fertőzési gócokká válnak, így könnyen megfertőzhetnek további gépeket.
Egy bothálózatra való csatlakozás így komoly veszélyekkel járhat: a kiberbűnözők ugyanis a zombivá vált gépeket használják fel illegális vagy káros tartalmak átvitelére, tárolására, és bizalmas adatokat lophatnak el. Továbbá legújabb kutatásunk szerint ezek a botfertőzött gépek felelősek 80 százalékban a spamek elterjedéséért” – hívta fel a figyelmet Gombás László, a Symantec biztonsági szakembere.
Nő az adatsértések száma, az elveszett eszközök egyre nagyobb veszélyt jelentenek
Körülbelül 1,1 millió személyazonosság-lopás történt adatsértés következményeként 2011-ben, ez pedig drámai növekedést jelent az előző évekhez képest. Ugyanakkor a hackerek jelentették a legnagyobb veszélyt: az ilyen típusú incidensekkel 187 milliószemélyazonosságot tulajdonítottak el 2011-ben – az összes típusú sértés közül ez volt a legmagasabb tavaly. A személyazonosság-lopáshoz vezető adatsértések leggyakoribb oka a számítógép elvesztése vagy ellopása, vagy olyan eszközöké amelyeken adatokat tárolnak illetve továbbítanak, mint például okostelefonok, USB kártyák vagy back-up eszközök. Ezek eltulajdonításából illetve elvesztéséből származó jogsértések 18,5 millió személyazonosság-lopáshoz vezettek.
Az okos eszközök használatával nő a szervezetek biztonsági kockázata
„Manapság már több táblagépet ésokostelefont adnak el, mint számítógépet, ezért a mobil eszközökön egyre több és több az érzékeny információ. A munkavállalók bevonják táblagépeiket és okostelefonjaikat a vállalati környezetbe is. Ez a folyamat pedig sokkal gyorsabban zajlik, mint a szervezetek azon törekvése, hogy biztosítsák és vállalati szinten kezeljék eszközeiket. Ez az adatsértések számának további növekedéséhez vezethet, mivel a mobil eszközök veszélyt jelenthetnek a bizalmas információkra nézve, amennyiben nem védik őket megfelelően.” – hívta fel a figyelmet Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője.
A Symantec legújabb kutatása kimutatta, hogy az elveszett telefonok 50 százaléka nem kerül meg, és 96 százalék (beleértve a visszaadott eszközöket is) esetében előfordul adatsértés is.
A mobil fenyegetések veszélyeztetik a vállalkozásokat és a fogyasztókat is
A mobil sebezhetőségek száma 93 százalékkal nőtt 2011-ben, és emelkedett a Android operációs rendszereket célzó támadások aránya is. A mobil eszközök esetében tehát még mindig nő a sérülékenységek száma, a kiberbűnözők pedig már nem csak a meglévő programokat használják újra, de mobil-specifikus kártevőket is létrehoznak: 2011 volt az első év, amikor a mobil fenyegetések kézzelfogható veszéllyé váltak vállalkozások és fogyasztók számára egyaránt. Ezeket a fenyegetéseket arra tervezték, hogy adatokat gyűjtsenek, tartalmat küldjenek szét és kövessék afelhasználó tevékenységét.
