Cégeknél rutin az inkasszós adóvégrehajtás
Behajthatatlan büntetés
Az előző három évben hozott adó-végrehajtási határozatok összesített számadata megdöbbentheti az olvasót. Az adóhatóság adatai szerint 2012-ben 793 764 esetben, 2013-ban 833 694 esetben, 2014-ben pedig 809 787 esetben rendelt el a hatóság vállalatok és magánszemélyek ellen adóvégrehajtást. A három év leforgása alatt tehát összesen mintegy két és fél millió adó-végrehajtási határozat született. A végrehajtások által érintett tartozás összege jelenleg meghaladja a 1213 milliárd forintot.
A nagymérvű hátralékállomány-növekedés hátterében döntően a felszámolás alatt álló cégek behajthatatlan tartozása áll. Ezekben az esetekben ugyanis az adóhivatal nem indíthat eljárást, de a jogszabályok értelmében ezeket a hátralékokat továbbra is bírságolni kell. Ezáltal tehát tovább növekszik a kezelhetetlen adósságtömeg is. A csaknem 2500 milliárd forint adótartozásból 1994,9 milliárdot a nem működő gazdálkodók számláin tartanak nyilván, ám ezekre az adóhatóságnak nincs ráhatása. A tapasztalatok szerint a bíróságok által kezelt megszűnési eljárások (például felszámolás, kényszertörlés) évekig tartanak, és eközben a „törzstartozásra” újabb bírságok, késedelmi pótlékok rakódnak. A nem működő cégek adótartozásának már mintegy 40 százalékát ezek a büntetések teszik ki. Ebben a cégcsoportban egy év alatt több mint 20 százalékkal duzzadt az adóhátralék. A magánszemélyek adótartozása egy év alatt 189,8 milliárd forintról 202,6 milliárd forintra nőtt. Jó hír, hogy a működő gazdálkodók adózási fegyelme javult. Adóhátralékuk a 2013. év végi 339,3 milliárd forintról 2014 végére 300,8 milliárd forintra csökkent.
Ösztönzés, kényszerítés
Az adóvégrehajtások révén tavaly 347,5 milliárd forintot sikerült az adóhatóságnak behajtania, ez az összeg mintegy 10 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál, informál a feketelista.hu. Továbbra is az inkasszó a leghatásosabb beszedési eljárás, tavaly a behajtott összeg több mint a feléhez – 183,3 milliárd forinthoz – ezen az úton jutott hozzá az adóhivatal. Sok adóst a végrehajtás elrendelése késztet jobb belátásra; ők „jószántukból” 150,7 milliárd forint hátralékot rendeztek. A jövedelemletiltások 8,6 milliárd, a követelésfoglalás 3,8 milliárd, az ingóárverés 1,4 milliárd, az ingatlanárverés, pedig 700 millió forinttal szerepel az adóhivatal adóvégrehajtással beszedett bevételében.
Az adóhivatal abban az esetben rendel el végrehajtást, ha az adótartozást a határidőig nem fizetik be, vagy behajtás iránti megkeresés érkezik hozzá. A rendelkezésre álló információk alapján az adóhatóság feltárja az adós behajtható pénzeszközeit, inkasszót vagy jövedelemletiltást alkalmaz, illetve lefoglalja az adós olyan vagyontárgyait, amelyek értékesítéséből nagy eséllyel várható a megtérülés. Amennyiben ezek a cselekmények nem járnak eredménnyel, a NAV felszámolási eljárást indítványoz. Gyakori az is, hogy törlik az adószámot, illetve a céget kényszertörléssel kitiltják a piacról. Az adóvégrehajtási eljárás akkor zárul le, ha az adós megfizette lejárt esedékességű tartozását; az érintett cég felszámolását rendelte el a bíróság; kényszertörlési eljárásban megszüntette a bíróság a céget; illetve ha az adós tartozása elévült.
Működik az inkasszó
Az adóhatóságnál mindenekelőtt folyamatosan fejlesztik a végrehajtási informatikai rendszert (VHR), és gyorsítják az információáramlást, így az eddiginél is több végrehajtási ügyet lesznek képesek kezelni. Szélesítik a jellemzően bankszámlaszámadatokra irányuló pénzintézeti megkeresések elektronikus rendszerét (EBT) is. Ez utóbbinak köszönhetően ebben az évben már több mint 20 százalékkal nőtt a kiadott inkasszók száma.
– Az érdeklődő üzletember a fektelista.hu adatbázisából folyamatosan tájékozódhat az adóvégrehajtás alá vont cégek névsoráról. Partnerválasztás, üzletkötés előtt egyetlen klikkeléssel további tizennégy állami hatóság elmarasztaló döntéseiről informálódhat. Könnyen kiderítheti például, hogy az érintett cég nem áll-e felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt, vannak-e adótartozásai, elmarasztalták-e munkaügyi vagy munkavédelmi vétségek miatt. Teljes képet kaphat tehát a vállalat általános állapotáról. Ennek ismeretében megalapozottabb döntést hozhat – egészíti ki az adóvégrehajtásokról szó információkat Iklódi András, a fektelista.hu főszerkesztője.
Megyék, városok „látképe”
A portál szerkesztői kigyűjtötték a május utolsó hetében éppen folyamatban lévő adóvégrehajtások, megyék és városok szerinti megoszlását is. Az összesítés szerint idén májusban 129 021 cég ellen folyt adóvégrehajtás, szemben az egy ével korábbi 134 811 üggyel. Ez a mérsékelt csökkenés a helyi régiókban is tapasztalható volt. Az összes adóvégrehajtás 65 százaléka a közép-magyarországi régió (Budapest 60 958 és Pest megye 23 479) cégeit érintette. Ez az arány egy százalékkal kisebb, mint tavaly volt. A statisztikából megállapítható, hogy a tizenkilenc megye közül az egy évvel korábbihoz képest mindössze kettőben – Hajdú-Biharban és Veszprém megyében – nőtt a végrehajtások száma, a többiben mérsékelten csökkent. Legnagyobb mértékben Zala megyében, ahol a tavalyi 1349-cel szemben az idén májusban csak 1071 cég neve szerepelt a végrehajtandók listáján. A legtöbb adóvégrehajtás (4619) a Bács-Kiskun és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeit (4452) érintette, de ezekben is 441, illetve 597-tel kevesebbet, mint tavaly májusban. Hat vidéki nagyváros kiemeléséből kiderül, hogy egyedül Debrecenben nőtt az adóvégrehajtások száma, és itt volt szám szerint is a legmagasabb: 2312 céggel szemben alkalmazták; ez 152-vel több a tavalyinál.
Forrás: feketelista.hu
