Concorde - a G20 csúcsból kihozták a maximumot a felek

Azt nem lehetett várni a találkozótól, hogy megoldja a nemzetközi gazdasági munkamegosztás strukturális problémáit. A reálisan elképzelhető legjobb forgatókönyv az volt, hogy a felek kölcsönösen beletörődnek egymás protekcionista intézkedéseibe - írja a szakértő az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.

Bár a G20 záródokumentuma a megfogalmazások szintjén szinte semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, az elemző szerint valójában komoly hallgatólagos megállapodásokat rejt. Az Egyesült Államok elfogadta, hogy Kína abban az ütemben fogja felértékelni a jüant, ahogy az Kínának megfelel. Washington jóváhagyta továbbá minden partnerének jövőbeni, a tőkebeáramlást korlátozó intézkedéseit, beleértve a devizapiaci intervenciót is.

Cserébe a G20 minden résztvevője eltekintett attól, hogy az amerikai nem konvencionális monetáris enyhítést kompetitív célú dollár-leértékelésnek nyilvánítsa a magas szintű diplomáciai kommunikációban. Az elemző rámutat, hogy a G20-csúcsot megelőző napokban látványosan változtak a tárgyalási pozíciók. Korábban az Egyesült Államok azzal vádolta Kínát, hogy árfolyam-politikájával mesterségesen gyengíti a jüant, így segítve az exportra termelő vállalatokat.

Amerikát viszont hasonló vádak érték a monetáris hatóság nagyvonalú - 600 milliárd dolláros - kötvényvásárlási programjának múlt heti bejelentése után. A pénznyomtatás felerősítette a feltörekvő országok félelmeit a pénzügyi buborékokat kiváltó tőkebeáramlással kapcsolatban. Sőt, a "forró" tőke beáramlása által generált egyensúlyi problémáktól, illetve a dollár leértékelődésétől való félelem nagy fejlett gazdaságokat is kivont az amerikaiak potenciális szövetségeseinek köréből.

Így Amerika már nem képviselhette hitelesen a kínai árfolyam-politika bírálatát. Két nappal a szöuli csúcs előtt Kína rekordmértékben, 0,5 százalékkal felértékelte a jüant, jelezve, hogy szimbolikus lépésekre továbbra is hajlandó, feltéve, hogy nem követelik tőle pozíciói érdemi feladását. Az amerikai-kínai feszültség ezzel túljutott a tetőponton, elkezdődött az enyhülés.

A pénzügyi buborékokat kiváltó tőkebeáramlás kockázatát kezelni hivatott adminisztratív korlátozások alkalmazhatóságának amerikai jóváhagyására pedig a Világbank és az IMF elvileg semleges, szakértői álláspontján keresztül került sor. Kovács Krisztián úgy véli, a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok kezelésére, a folyó fizetési mérlegek nagy hiányainak és többleteinek közelítésére szolgáló, a szöuli G20 csúcs által létrehozott intézményi keretek elsősorban szimbolikus jelentőséggel bírnak, az együttműködés szellemének és látszatának fenntartására szolgálnak.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy ebből a folyamatból idővel érdemi kezdeményezések is kinőhetnek. Globális gazdaságpolitikai koordinációt természetesen továbbra sem fogunk látni, legfeljebb akut válságok alkalmával, erre viszont - ahogy eddig - ezután is számítani lehet - teszi hozzá.