Devizaalapú könyvvitellel védekeznek a cégek az árfolyam ingadozása ellen
A könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég közleményében ismerteti: tapasztalatai szerint az idei évben nőtt azon cégek száma, amelyek a forint árfolyamának ingadozásából származó kockázatok kivédésére áttértek a devizaalapú könyvvezetésre.
Az elmúlt egy hónapban a forint árfolyama jelentős ingadozást mutatott a vezető devizákhoz képest: a hazai fizetőeszköz az euróval szemben néhány nap alatt 7 százalékot, míg a dollárhoz viszonyítva 15 százalékot gyengült. Egy, a jelenlegihez hasonló időszakban a cégek árfolyamkockázatai könnyebben kivédhetőek a devizaalapú könyvvitellel, ráadásul ez megkönnyíti a tervezést az országok közötti tranzakciók során - mutat rá a tanácsadó cég.
"Számos ügyfelünk az előző pénzügyi évben több tízmillió forintos veszteséget volt kénytelen elszámolni az árfolyamváltozások miatt. Az idei évtől azonban a korábbi szigorú szabályozás jelentősen enyhült, így manapság bármely vállalkozás könyvelhet euróban, amennyiben az üzleti év első napját megelőzően rögzítette ezt a számviteli politikájában, és létesítő okiratát e szerint módosította" - idézi a közlemény Hajnal Pétert, a BDO Magyarország partnerét.
Az eurótól eltérő devizában továbbra is csak azok a vállalkozások vezethetik könyveiket, amelyeknek két egymást követő évben a devizára szóló pénzügyi eszközei és kötelezettségei, illetve bevételei, ráfordításai és költségei meghaladták a 25 százalékot.
A változást a Cégbíróságon is be kell jelenteniük a cégeknek. A vállalatok az euró mellett jellemzően amerikai dollárban vezetik könyveiket a BDO Magyarország szerint. A cég devizaalapú könyvvitelt választó ügyfelei a kereskedelmi, illetve a szállítmányozási szektorban tevékenykednek.
Hajnal Péter szerint azoknak a cégeknek érdemes áttérni, amelyeknek a követelés- és kötelezettség-állománya túlnyomó részben devizában jelentkezik. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ha valaki áttér a devizaalapú könyvvezetésre, attól öt évig nem térhet el. Továbbá, hogy a devizaalapú könyvvitel sokkal nagyobb szakértelmet és nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az adókat és a járulékokat az áttérést követően is forintban kell nyilvántartani és bevallani, illetve a Munka törvénykönyve nem engedélyezi, hogy a béreket a forinttól eltérő devizában állapítsák meg.