Draghi: jövőre is gyenge marad az euróövezet lendülete

A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek mérlegigazítása, illetve a bizonytalanság továbbra is rontja a gazdasági kilátásokat és a kormányzatoknak költségvetési kiigazítások és strukturális reformok végrehajtásával, illetve a pénzügyi szektor átstrukturálásával kell segíteniük a bizalom helyreállítását. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan Mario Draghi kiemelte, hogy az átmenetileg magas - októberben éves szinten 2,5 százalékos - euróövezeti infláció az idei évben a 2 százalékos iránycél felett maradhat, de 2013 folyamán ez alá csökkenhet.

A hitelpiacról szólva elmondta: a gyenge hitelpiaci aktivitás elsősorban a romló növekedési kilátásokat, a növekvő kockázatkerülést és a háztartások és pénzügyi szervezetek mérlegalkalmazkodását tükrözi.

Mario Draghi hangsúlyozta: az EKB kormányzótanácsa üdvözli az egységes pénzpiaci rendszer létrehozására irányuló uniós törekvéseket, különösen az egységes pénzpiaci felügyelet jogi kereteinek az év végéig történő megteremtését, és az európai bankfelügyelet létrehozását a jövő év folyamán.

Az EKB elnöke megismételte korábbi kijelentését, amely szerint "bevetésre készen" áll az új kötvényvásárlási program (OMT), de a szervezet továbbra is szigorú feltételekhez köti alkalmazását. Leszögezte: az EKB csak akkor veti be az új eszközt, ha azt egy euróövezeti tagállam kéri, és - többek között - egy kiigazítási programnak veti magát alá. Az erről való döntés teljes mértékben a tagállamokra tartozik - szögezte le.

A közgazdász szerint nem kielégítő az euróövezet helyzete, hiszen a közös valuta térsége töredezett, az egyes tagállamok finanszírozási költségei az alapvető gazdasági okokkal magyarázható mértéknél jobban eltérnek egymástól. Az EKB célja, hogy megjavítsa az euróövezet egészére vonatkozó monetáris politikájának az egyes tagállamokra vonatkozó alkalmazásának hatékonyságát - tette hozzá. Az OMT-program nem az egyetlen eszköze ennek, és a megoldás kulcsa leginkább a nemzeti döntéshozók kezében van, hogy képesek-e megtenni a szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket.

Az euróövezet hosszabb távú kilátásaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Mario Draghi azt mondta: az euróövezet egésze és az egyes tagállamok is sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetben vannak mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Japán. Kifejtette: az euróövezetnek kiegyensúlyozott a folyó fizetési mérlege, viszonylag alacsony a háztartások és a vállalatok hitelállománya, magas a megtakarítási ráta, és a tapasztalt költségvetési konszolidációs lépések "lenyűgözőek". Az államadósság állománya is lassan csökkenésnek indulhat - tette hozzá. Az EKB elnöke szerint a gazdasági mutatók azt jelzik, hogy az eurövezeti gazdaság talpra állása ugyan lassú, de vélhetően stabil lesz. "Most az a legnagyobb kihívás, hogy csökkenjen a térség széttöredezettsége" - tette hozzá.

Az euróövezeti tagállamok válságkezelésének sebességét firtató kérdésre Draghi elmondta: annak megítélése perspektíva kérdése. "Nem lehet nem észrevenni, hogy jelentős előrelépés történt , de még koránt sincs vége a folyamatnak". Még sok teendő van a költségvetési konszolidáció terén, de az idő előrehaladtával egyre nagyobb hangsúly kerül a strukturális reformokra - tette hozzá. "Végső soron a reformok sebessége az adott ország állampolgárain múlik és az elkerülhetetlen és szükségszerű strukturális reformok végrehajtása előbb utóbb prosperáláshoz és munkahelyteremtéshez vezet majd" - fogalmazott az EKB elnöke. (MTI)