EU-csúcs - megmaradtak a nézetkülönbségek az euroövezeti kötvény kérdésében

Hasonló véleményt tolmácsolt a kötetlen találkozón történeteket összefoglalva Angela Merkel német kancellár, aki úgy fogalmazott: konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem "ugyanazon érem két oldala". Még az ülés esti kezdete előtt nyilatkozva Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelezte: Magyarország támogatja a növekedés ösztönzésének eszközeit, "de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést".

Van Rompuy és Barroso közös sajtótájékoztatójukon azt is hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit.

Herman Van Rompuy elismerte, hogy a görögök már sok erőfeszítést tettek azért, hogy javuljon az ország helyzete, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az eurózóna szintén jelentős szolidaritást tanúsított, hiszen 2010 óta a Nemzetközi Valutaalappal együtt már 150 milliárd euró támogatásban részesítette az országot. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke reményének adott hangot, hogy a június 17-i választások után felálló görög kormány folytatni fogja a reformokat.

A sajtótájékoztatón Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője "rendszerbe szedve" ismertette az újságírókkal azokat a célkitűzéseket, amelyek a 2020-ig szóló uniós stratégia megvalósítását célozzák. E célkitűzéseket a következő három csoportba sorolta: az egészséges pénzügyek kialakítása, a mély szerkezeti reformok, valamint a célzott beruházások.

Barroso a mostani kötetlen találkozóról szólva hangsúlyozta, hogy ezúttal nem hoztak döntéseket, de több tekintetben hasznosan előkészítették a június végén esedékes hivatalos EU-csúcsot. Külön kiemelte az úgynevezett projektkötvények, az Európai Beruházási Bank tőkeemelése, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés kérdését.

Francois Holland francia köztársasági elnök e témákkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azokról a tagországok között lényegében már egyetértés tapasztalható.

Herman Van Rompuy szerint az EU-nak egyfelől a gazdasági növekedést támogató politikákat kell megvalósítania - ezek közt említette például az európai szabadalom megteremtésének sürgető feladatát -, másfelől segítenie kell a gazdasági finanszírozást - azon belül a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítását -, valamint ösztönöznie kell a munkahelyteremtést.

A nyilatkozatokból az is kiderült, hogy egy fontos témában, az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében jelentős nézetkülönbségek maradtak a tagországok között. Egy ilyen lépés előkészíthetné az euróövezeti országok államadósságának közös kezelését.

Hollande hangoztatta, hogy a francia álláspont ismertetése során - más tagországok pozíciójával egyetértésben - kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Merkel a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg, szintén nem egyedül. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést.

Van Rompuy arról beszélt, hogy az eurókötvények ügyéről nem mint azonnal megvalósítandó elképzelésről, hanem "a pénzügyi és gazdasági unió elmélyítésére irányuló hosszú távú terv részeként" volt szó a tanácskozáson. A kötetlen brüsszeli találkozó eredményeként június végi félévzáró csúcsértekezletükön az állam- és kormányfők várhatóan konkrét döntéseket hoznak a gazdasági növekedés serkentését célzó új intézkedésekről. (MTI)