Elemzők: a kormány továbbra is időhúzásra játszik a hiteltárgyalások során

 Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta: rendkívül pozitív az, hogy végre tárgyalóasztalhoz ültek a magyar kormány és az IMF/EU képviselői. Már 8 hónapja, 2011 novemberében kinyilvánította a magyar kormány azt a szándékát, hogy meg akar állapodni egy hitelkeretről az IMF-fel és az EU-val, azaz "védőhálót" akar teremteni arra az esetre, ha a nemzetközi pénzpiacokon a helyzet hektikussá válik, és megnehezül az ország, az államadósság finanszírozása, de eddig a tárgyalások megindulása az első pozitív fejlemény - húzta alá.
    

A befektetési igazgató kiemelte: a magyar kormány már rég meg tudott volna állapodni erről a hitelkeretről, ha valóban érdemben akarta volna, hogy megkössük a megállapodást. Úgy vélte: a tárgyalásokat most úgy is lehet értékelni, hogy a magyar kormány a korábbi taktikát folytatja, azaz 8 hónap után ismét az időhúzásra, a tárgyalások elhúzódására játszik. Azt már előre lehetett látni, ami most újabb kérdőjel a tárgyalások menetében, hogy az IMF/EU-delegáció nem fogja szó nélkül hagyni a tranzakciós illeték kivetését a Magyar Nemzeti Bankra - tette hozzá.
    

Duronelly Péter jelezte: a tárgyalások utáni közleményekből, miniszteri nyilatkozatból kitűnik, hogy komoly nézeteltérések voltak a magyar bankrendszer helyzetének megítélését tekintve. Látható az is, hogy a költségvetés tervezését is eltérően ítélik meg a tárgyalófelek. Míg a magyar kormány növekedési oldalról túltervezte, optimistán ítélte meg az államháztartás, benne a központi költségvetés folyamatait, addig az EU és az IMF szakértői a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságok miatt úgy vélték, sokkal lassúbb lesz a magyar gazdaság kilábalása, mint ahogy azt Magyarország kormánya megítéli - mondta Duronelly Péter.
    

A vezető elemző szerint a magyar kormánynak a mostaninál jóval szerényebb, a kockázatokat is figyelembe vevő gazdasági prognózist kellett volna összeállítania, ennek kellett volna megalapoznia a jövő évi büdzsét. Úgy tűnik, az IMF és az EU jóval óvatosabb tervezést vár a kormánytól a következő évre, és azt, hogy a költségvetési folyamatokban vegyék jobban figyelembe az európai és világgazdasági folyamatokat. Véleménye szerint költségvetési lazítást a növekedés érdekében nem lehet majd érvényesíteni, elég nagy gond, hogy 2,2 százalékosra kellett tervezni az államháztartás jövő évi GDP-arányos deficitjét.
    

Aláhúzta: az is látszik, hogy az IMF a költségvetés kiadási oldalának lefaragását helyezné előtérbe, és nem a bevételek növekedésére fókuszál, mint ahogy azt a kormány által összeállított jövő évi büdzsé előrevetíti.
    

Duronelly Péter végül hangsúlyozta: a tárgyalások jelenlegi menetében úgy tűnik, hogy a magyar kormány csupán opcióként fogja fel a hitelmegállapodás megkötését arra az esetre, ha a jövőben az ország finanszírozása kérdésessé válik, nem lesz megoldott.
    

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az IMF/EU-küldöttség és a magyar kormány tagjai, szakértői között a magyar növekedési kilátások megítélése mutatja a jelentősebb nézetkülönbséget, annál is inkább, mert erre alapozzák a jövő évi büdzsé véleményezését. Míg az IMF/EU szakértői szerint lassú és szerény gazdasági növekedés lesz a világban, addig a magyar kormány ennél optimistább. Az IMF/EU-delegáció úgy vélte: a kormány által megfogalmazott programok, például a munkahelyvédelmi akcióterv mögött nincs meg a megfelelő költségvetési fedezet - elemezte a szakértő.
    

Elmondta: az is látszik, hogy a bankrendszer szerepét, a tranzakciós díjat, annak kiterjesztését az MNB-re igen különbözően látják a tárgyalófelek. Az IMF az egész magyar gazdaságot tekintve a mostaninál jobban hangsúlyozza a piaci verseny szerepét. Igen eltérő a MÁV és a BKV finanszírozásának megítélése is - tette hozzá.
    

Németh Dávid szerint a tárgyalások mostani szakaszában például az újabb vitapontot jelentő tranzakciós illeték esetében szembeöltő a kormány tagjainak eltérő kommunikációja. Míg Orbán Viktor miniszterelnök keményebben fogalmaz az illeték "helyzetét" tekintve, Varga Mihály a tárgyalások gördülékeny folytatása érdekében békülékenyebb hangnemet ütött meg - mutatott rá.
    

Kifejtette: Orbán Viktor nem állt ki egyértelműen amellett, hogy a tranzakciós illetékről szóló törvényt módosítanák, ezzel szemben Varga Mihály már azt mondta, ha szükségessé válik, a kormány elgondolkodik a jogszabály módosításáról. Az államháztartási hiányt tekintve is nézetkülönbség van: az IMF/EU delegáció szerint akár kétszer akkora is lehet a hiány, mint a kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-arányos deficit, de az IMF/EU is 3 százalék alatti hiányt vár el.
    

"Azt látom, hogy az időhúzás folytatódik, megállapodás biztos nem lesz szeptemberben, a kormány arra is figyel, hogy mi lesz a görög és a spanyol gazdaság sorsa, helyzete. Így várhatóan legkorábban november elején születhet meg az IMF/EU-val a hitelmegállapodás" - mondta Németh Dávid. (MTI)