Élénk vitát kavar Geithner javaslata - és Kína mit szól hozzá?

A magát megnevezni nem kívánó nyilatkozó szerint a zárónyilatkozatban az erre történő utalást elkerülik, de - tette hozzá - az ezirányú javaslatok nagy része mégis utat találhat magának a tanácskozáson, napirenden levő indítványként. A találkozón jelenlevő kínai illetékesek nyilvánosan nem kommentálták a javaslatot. Élénk vitát és helyenként ellenállást váltott ki a húsz legfejlettebb ipari állam pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek dél-koreai tanácskozásán Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter javaslata.

A pénteken megnyílt kétnapos tanácskozáson, a dél-koreai Kjongdzsuban a résztvevők a devizapiaci, kereskedelmi és makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésével kapcsolatos közös irányban próbálnak megegyezni a G20 országcsoport politikai vezetőinek csúcsértekezlete előtt. Az amerikai pénzügyminiszter a találkozóra küldött levelében azt javasolta, hogy a nagy külső adósságállománnyal rendelkező fejlett gazdaságok folyó fizetési mérleghiányukat, illetve többletüket a következő években szorítsák bruttó hazai termékük (GDP) 4 százaléka alá.

Geithner szerint a G20 országoknak el kellene kötelezniük magukat arra is, hogy tartózkodnak az olyan árfolyampolitikáktól, amelyek célja, hogy az adott állam kereskedelmi versenyelőnyt szerezzen valutája tényleges gyengítése révén, vagy az alulértékelt fizetőeszköz felértékelődését megakadályozva. Az amerikai javaslatok főként Németország részéről váltottak ki ellenállást: Rainer Brüderle német gazdasági miniszter - aki a megbetegedett német pénzügyminisztert, Wolfgang Scha:ublét helyettesíti a találkozón - ezzel kapcsolatban a tervgazdasági gondolkodás visszatérésére, valamint a növekvő nemzeti egoizmus veszélyére figyelmeztetett.

Úgy vélte, hogy a javaslatokban foglaltak helyett inkább azokat a hibákat kell kiküszöbölni, amelyek az egyensúlytalanságokhoz vezettek. Berlin már régóta bizonygatja, hogy Németország exportsikerei és kereskedelmi mérlegtöbblete nem az árfolyampolitika következménye, hanem a német cégek jobb versenyképességére vezethető vissza. A találkozón elhangzott orosz vélemény szerint az árfolyampolitika kérdésében hosszú távon a fókuszt a piaci viszonyokat tükröző árfolyamokra kell helyezni, vagyis el kell kerülni a kiterjedt állami beavatkozást az árfolyamok alakításába. (MTI)