Élénkülhetnek a magyarországi szállodai befektetések
A BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. keddi közleménye szerint miközben nemzetközi szinten egyre kedvezőbb hírek érkeznek a szállodai szektor fejlődéséről, a hazai szállodai és turisztikai beruházások azonban egyelőre a reálisnál kedvezőtlenebb megítélés alá esnek. Magyarországon a fejlesztési célpontok összetétele jelenleg eltér a nemzetközi trendektől.
Nyugat-Európában a fejlesztői kedv minden kategóriában megjelenik, akár kiegyenlítettnek is mondható a különböző kategóriák között, ami egyértelműen azt tükrözi, hogy a piacok globális javulásában jelenik meg fejlesztői bizakodás és nem csupán egyes kategóriák iránt. Ezzel szemben itthon a viszonylagosan túlkínált ötcsillagos kategóriában kevés új fejlesztésről lehet tudni, ezek is elsősorban Budapesten zajlanak és jellemzően luxuskategóriás projektek 100 szoba alatti szobakapacitással.
Az idén megnyitott szállodák példája azt mutatja, hogy a fejlesztői érdeklődés Magyarországon és ezen belül is Budapesten a középkategóriás, illetve a jövőben a 2-3 csillagos budget szegmens irányába tolódik el. Vidéken aránylag kevés új építésű szálloda nyitott meg az idén, és nagy változás még nem várható 2011-ben sem, ugyanakkor érdemes megemlíteni a fejlesztői kedv élénkülését Észak Magyarországon, Hajdúszoboszlón és környékén, Gyulán, a Balaton körül, néhány kiemelt termálrégióban, valamint nagyobb városokban. A közlemény szerint a statisztikai adatok alapján a hazai szállodaipar azonban túllépett a mélyponton.
"A külföldi vendégek visszatérése nem csupán a kedvező áraknak köszönhető, hanem annak is, hogy egyértelmű élénkülés tapasztalható az európai üzleti és szabadidős utazások terén" - idézik a közleményben Németh Richárdot, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezetőjét. Emlékeztetnek: a globális pénzügyi és gazdasági válság itthon is kifejezetten megviselte a turizmus ágazat minden szereplőjét, ám a szektor a gazdaság többi ágához viszonyítva az elmúlt két évben is jól szerepelt, a különböző okok miatt csődbe került szállodák pedig csupán a teljes szálláshelykínálat kis töredékét teszik ki.
A gazdaság számos szektorában nem volt ritka az 50-60 százalékos visszaesés sem, ugyanakkor a szállodaiparban az elmúlt 24 hónapban a csökkenés általában 30-40 százalék körülire tehető mind árbevételben, mind nyereségszintben. A válság a szállodai szektor egyes szegmenseit sem egyenlően érintette. Nyerteseknek nevezhetők az aránylag biztos és kiszámítható kereslet kiszolgálására specializálódott gyógy- és termálszállodák, ahol a visszaesés kevésbé volt drasztikus, ugyanakkor például a budapesti ötcsillagos szektorban a kiadható szobára eső árbevétel jelentősen visszaesett.
Viszonylag jól szerepeltek azok a budapesti középkategóriás szállodák is, amelyeket erős hazai és nemzetközi szállodaláncok üzemeltetnek. Hegedűs Attila, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezetője szerint "a válság okozta, még kétségtelenül fennálló piaci és üzemeltetési nehézségek ellenére a szálloda ma is jó befektetés". A közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is jelenleg az ország- és szektorkockázati felárak következtében magasabb az intézményi befektetők hozamelvárása: míg ez az érték Bécsben 3,5 és 6 százalék között mozog, addig Budapesten eléri a 8 százalékot.
A hazai élénkülés feltétele, amire a következő évben már komoly esély nyílik, hogy ez a - közben vélhetően csökkenő, a nyugat-európai szinthez közelítő - hozam realizálható legyen. Erre feszesebb projektfejlesztés és hatékony üzemeltetési modell mellett már most is lehetőség nyílik. Ezt mutatja az is, hogy a nemzetközi hátterű bankok újabban ismét "szóba állnak" a hazai fejlesztési projektekben gondolkodó pályázókkal.
