Éljen az e-kereskedelem aranykora?

Európában az internetezők egynegyede minden héten vesz valamit az online térben, míg a magyarok körében 18% ez az arány - derült ki a Masterindex európai e-kereskedelmi és fizetési trend kutatásból, amelyet első alkalommal publikált a Mastercard.

A Mastercard legfrissebb, az Európai Gazdaság Térség (EGT) húsz országában – köztük Magyarországon – végzett kutatása feltérképezte, hogy milyen gyakran és mit vásárolnak szívesen az európai felhasználók az interneten. A kutatás kitért arra is, hogy milyen fizetési módokat vesznek igénybe a netes vásárlók, szívesen rendelnek-e termékeket külföldi webshopokból, és milyen aggályaik lehetnek az online vásárlással kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy egész Európában virágzik az e-kereskedelem, a fogyasztói szokások ugyanakkor országonként nagyon eltérőek.

 

Milyen gyakran vásárolunk online?

A Mastercard kutatása szerint Európán belül az Egyesült Királyság internet-használói választják a leggyakrabban az online piacteret. Itt 8 százalék azok aránya, akik mindennap vásárolnak az interneten, ami nagyságrendileg hasonló a lengyelek (9%), a litvánok (9%) és az olaszok (8%) értékeihez. A britek ugyanakkor kitűnnek a többi ország közül a heti online vásárlási adatokkal: a felhasználók 41%-a hetente legalább egyszer vesz valamit online, őket az írek (32%) és a németek (30%) követik a ranglistán. Ezzel szemben a magyarok (18%), a finnek (17%), az észtek (16%) és a dánok (16%) esetében lényegesen alacsonyabb a hetente vásárlók aránya.

 

Milyen termékek fogynak az internetes piactéren?

Nem meglepő, hogy kevesen vannak azok a felhasználók, akik minden nap vesznek valamit a virtuális térben, hiszen a legkedveltebb termékek nem a mindennapi bevásárláshoz köthetők, sokkal inkább a tartós fogyasztási cikkek közül kerülnek ki. A ruházat és cipő (48%), a különböző jegyek (34%), az elektronikai cikkek (33%) és a könyvek (31%) vásárlása a leggyakoribb, de itt is láthatunk eltéréseket az egyes térségekben: 

  • az online vásárló britek több mint kétszer akkora valószínűséggel veszik az interneten az élelmiszert (33%), mint a hollandok (16%), a franciák (15%) vagy a belgák (13%);  
  • a görög internetes vásárlók négyszer olyan nyitottak arra, hogy hosszabb utazásaikat az interneten kössék le, mint a horvátok;
  • Finnország (31%), Svédország (22%) és Norvégia (22%) területén öt vásárlóból legalább egy online szerencsejátékkal is foglalkozik.

Hogyan fizetünk online?

Az attitűdök a fizetési módok tekintetében is eltérnek, ha online vásárlásról van szó. Csehországban, Németországban, Hollandiában és Lengyelországban az online bankolás kétszer olyan népszerű, mint a kártyás fizetés, ezzel szemben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban és Olaszországban egyértelműen a bankkártya a legkedveltebb fizetési mód.

A kutatás az újgenerációs fizetési módokkal (e-walletek, banki applikációk, QR kód szkennelés) kapcsolatos hozzáállást is vizsgálta. Miközben Európa-szerte világosan látszik a nyitottság az új technológiák használatára, az érdeklődés nem mindig tükröződik a tényleges használatban.  A spanyolok például – elmondásuk alapján – nagyon lelkesek az e-walletek iránt, a tényleges használat terén viszont lemaradtak a norvégok (20%), a görögök (20%), és a finnek (19%) mögött.

A bizalom szerepe a határon átívelő online vásárlásoknál

Habár a trendek országról országra változnak, Európa-szerte a felhasználóknak hasonló aggályaik vannak az online vásárlással kapcsolatban. A kutatás azt mutatta, hogy a visszaéléstől való félelem a fő oka annak, hogy még mindig vannak olyan felhasználók, akik ódzkodnak az internetes vásárlástól. A határokon átívelő e-kereskedelem esetében viszont a bizalom kérdése a fontosabb. Franciaországban kétszer annyian vannak, akik csak belföldi oldalakról vásárolnak, mint a spanyolok vagy az olaszok körében, melynek fő oka a bizalom hiánya a külföldi webáruházakkal kapcsolatban. Érdekes módon azonban nem elsősorban a bizalom vagy a biztonság kérdése miatt vonakodnak az internetezők a külföldi tranzakcióktól Európa-szerte, hanem azért, mert belföldön is elérhetők a termékek, amelyeket meg szeretnének venni, vagyis a hazai e-kereskedelmi oldalak kínálata minden elvárásuknak megfelel. Ezt a csak belföldi webáruházakban vásárló finnek és lengyelek 40 százaléka gondolta így, hasonlóan a brit, a francia és a német felhasználókhoz.

 

Akik a külföldi webshopokat is szívesen látogatják, leginkább egy-egy vonzó ajánlat miatt teszik ezt (40%). A külföldről vásárolt termékek közül a ruházat, a kiegészítők és a lábbelik (37%) legnépszerűbbek, ezt követik a könyvek, a zene, a DVD-k és a videójátékok (21%).

 

Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában öt felhasználóból legalább kettő mondta azt, hogy még soha nem vásárolt külföldi webshopból. Ezzel szemben az osztrák és ír felhasználók majdnem 90 százaléka vásárolt már külföldről az interneten legalább egyszer életében, az olaszok, a spanyolok és a britek esetében pedig kétharmad volt ez az arány. Összességében elmondható, hogy a határokon átnyúló külföldi online vásárlás sok lehetőséget rejteget még, habár az európai felhasználók több mint 40 százaléka már most is rendel termékeket külföldről legalább évente egyszer.

 

 „Minél alaposabban ismerjük az online vásárlások hátterét és az európai felhasználók preferenciáit, annál eredményesebben alakíthatunk ki a partnereinkkel közösen új termékeket, megoldásokat és technológiákat, amelyek még egyszerűbbé teszik a vásárlók életét. Az egyre összetettebb digitális környezetben a Mastercard számos olyan megoldást kínál, amely maximálisan megfelel a hatékonyság és a biztonság feltételeinek – mondta Javier Perez, a Mastercard Europe elnöke.

Tovább javítja a pontosságot a MÁV-csoport

A vonatok késését több mint 3 százalékpontnyival tudta csökkenteni a vasúttársaság tavaly, és az a cél, hogy 2030-ra 88 százalékra javítsák a vonatok pontosságát - írta Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója vasárnapi Facebook bejegyzésében.
2026. 01. 18. 23:00
Megosztás:

A Digitap ($TAP) 4 millió dolláros áttörése: a legjobb kriptó befektetés az XRP (2 USD) és a Solana (140 USD) mellett

2026 januárja egy minden kereskedőt foglalkoztató kérdéssel indult: hol lehet még valódi hozamot elérni? Az XRP brutális korrekció után 2 dollár körül oldalaz. A Solana 140 dollár közelében jár – technikailag erős, de az árfolyam már beárazta a sikert. Mindkettő mögött komoly rali áll. Mindkettő szűk sávban mozog. A „smart money” most máshová áramlik.
2026. 01. 18. 22:00
Megosztás:

Figyelmeztető jeleket küldenek a stabilcoin-mozgások: lassul a kriptópiaci aktivitás

A kriptopiac egyik legmegbízhatóbb valós idejű indikátora, a stabilcoinok on-chain forgalma egyre óvatosabb piaci hangulatról árulkodik. Miközben a Bitcoin és az altcoinok körüli érdeklődés csökken, a láncon zajló stabilcoin-tranzakciók is lassulnak, ami mérséklődő likviditásra és csökkenő kockázatvállalási hajlandóságra utal.
2026. 01. 18. 21:00
Megosztás:

Digitap ($TAP) 4 millió dolláros tőkebevonása túlszárnyalja a 140 dolláros Solanát: A $TAP a legjobb kriptovaluta befektetés 2026-ban?

A kriptopiac 2026-ban papíron egészségesnek tűnik, de a gyakorlatban frusztráló lehet. A hálózatok stabilak, a tranzakciós sebesség gyors, és az intézményi érdeklődés sem lankadt. Mégis, sok olyan befektető számára, aki nagy infrastruktúratokeneket tart, a kriptó egykor ikonikus, robbanásszerű árfolyam-emelkedése eltűnt a piac éléről, helyét pedig lassú, oldalazó ármozgás vette át.
2026. 01. 18. 20:00
Megosztás:

Solana jövője az állandó megújuláson múlik – figyelmeztet a társalapító

A Solana blokklánc egyik legismertebb alakja, Anatoly Yakovenko szerint a platform túlélése nem kevesebben múlik, mint a folyamatos technológiai fejlődésen. Míg az Ethereum a protokoll „megdermedését” tűzi ki célul, Solana inkább a megállíthatatlan innovációban látja a jövőt. Vajon melyik stratégia vezet hosszú távon sikerhez?
2026. 01. 18. 19:00
Megosztás:

Több szakképesítés, magasabb kereseti lehetőség?

A pénzügyi biztonság egyre több munkavállaló számára válik kiemelt szemponttá, különösen olyan időszakokban, amikor a megélhetési költségek emelkednek, a munkaerőpiac pedig folyamatosan változik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik befektetnek a saját tudásuk fejlesztésébe, hosszabb távon stabilabb jövedelmi helyzetet érhetnek el.
2026. 01. 18. 18:00
Megosztás:

Mire valók a HDMI kábelek, és miért fontosak a zenészek számára?

A HDMI kábelek ma már alapvető kelléknek számítanak ott, ahol digitális eszközöket használnak, sokan mégis csak annyit tudnak róluk, hogy “összekötik a képet a hanggal”.
2026. 01. 18. 17:00
Megosztás:

Ritka fémek és szuperötvözetek csodái

Amikor a mai ipar anyagigényeire gondolunk, gyakran találkozunk az acél vagy alumíniumötvözetek alkalmazásával. Azonban vannak olyan egzotikus anyagok is, amelyek különleges feladatok megoldására lettek kifejlesztve. Mi teszi őket olyan egyedivé és nehezen hozzáférhetővé? Az ár, a ritkaságuk, vagy más tényezők is szerepet játszanak?
2026. 01. 18. 16:00
Megosztás:

Praktikus aláöltözetek a hidegben történő munkavégzéshez

A hideg időjárás komolyan próbára teheti azokat, akik a szabadban dolgoznak. Az aláöltözet kiemelkedő fontossággal bír abban, hogy a testi meleget megőrizzük, miközben a kényelem és a mozgásszabadság sem csorbul.
2026. 01. 18. 15:00
Megosztás:

Innovatív megoldások otthoni fűtéshez

A modern otthonok fűtéstechnikai megoldásai általában két fő elvet követnek: a hatékony működést és az energiahatékonyságot. Számos készülék közül választhatunk, de a kerámiabetétes és kvarc hősugárzók kiemelkednek a versenytársaik közül. Milyen előnyöket kínálnak ezek, és hogyan szolgálják a lakások melegítését költséghatékonyan?
2026. 01. 18. 14:00
Megosztás:

Az automatizált rendszerek lehetőségei a nyelviskolák számára

A nyelvoktatás kihívásait már jól ismerjük: az adminisztráció, az órák megszervezése és a tanulók menedzselése sokszor embert próbáló feladat.
2026. 01. 18. 13:00
Megosztás:

Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban

A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak, és ehhez a kiszámítható, jól tervezett agrártámogatási háttér is hozzájárult. Ennek eredményeként a 2023-tól induló új agártámogatási ciklusban a beruházási típusú támogatásokra rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg, 102 ezer támogatói okirattal - jelentette be Nagy István agrárminiszter vasárnap közösségi oldalán.
2026. 01. 18. 12:00
Megosztás:

Az eddigi leggyengébb évét hozta a babaváró hitel

Ugyan 2025-ben sorban dőltek a rekordok a lakossági hitelek piacán, a babaváró hitel szempontjából igen gyengére sikerült a tavalyi év: az első tizenegy hónap mindössze bő 210 milliárd forintnyi új szerződést hozott, ami 8,5 százalékos visszaesést tükröz az egy évvel korábbi volumenhez képest – hívja fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Ezzel együtt a támogatott hitel még mindig 13 százalékát adja az összes fogyasztásihitel-szerződésnek, és a teljes lakossági hitelportfólión belül is 18 százalék körüli a részesedése.
2026. 01. 18. 11:00
Megosztás:

Megkezdte a termelést a szerbiai kőolaj-finomító

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás - közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
2026. 01. 18. 10:00
Megosztás:

Növekvő forgalomban emelkedett a BUX a héten

Növekvő forgalom mellett emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 122 311,20 ponton, történelmi csúcson zárt, 4,98 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.
2026. 01. 18. 09:00
Megosztás:

Brit miniszterelnök: Helytelen, hogy Washington NATO-szövetségeseket fenyeget vámokkal

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint teljességgel helytelen, hogy Washington büntetővámokkal fenyegeti a Grönland hovatartozásával kapcsolatos amerikai-dán viszály ügyében Dánia mellett felsorakozó NATO-szövetségeseket.
2026. 01. 18. 07:00
Megosztás:

Vulcan Shield Global: megkezdődött a toborzás Békéscsabára, csak magyar jelöltekkel beszéltek

Megkezdte a toborzást a szingapúri Vulcan Shield Global (VSG) új békéscsabai székhelyére, eddig csak magyar jelöltekkel beszélgettek - közölte a vállalat az MTI-vel pénteken.
2026. 01. 18. 05:00
Megosztás:

A lakásárak sprintelnek, a bérek kocognak: egyre nagyobb a szakadék

Az Eurostat friss adatai szerint 2015 óta az Európai Unión belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a lakásárak. Bár ebben az időszakban a hazai átlagkeresetek is jelentősen emelkedtek, a bérnövekedés nem tudta tartani a lakásárak diktálta ütemet. Míg 2013 körül egyhavi nettó átlagbérből akár több mint 1 négyzetméter használt lakás is megvásárolható volt, addig 2025-ben ez jellemzően 0,7–0,9 négyzetméterre, új lakásoknál pedig 0,33–0,39-re csökkent a korábbi 0,50-ről. Egy 70 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához 2013-ban még 5,6 évnyi, 2025-ben viszont már 6,4–8 évnyi nettó átlagkeresetre volt szükség, új lakásnál pedig akár 15–18 évre. Összességében a 2008-as válság után átmenetileg javult a megfizethetőség, de a 2010-es évek második felétől a lakhatás megfizethetősége ismét romlani kezdett – írja közleményében a Bank360.
2026. 01. 18. 04:00
Megosztás:

Megerősítette Dánia lehetséges legjobb osztályzatát a Moodys

Megerősítette Dánia lehetséges legjobb, "Aaa" szintű besorolásait a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal Grönland ügyében kialakult viszály diplomáciai megoldását valószínűsíti, és nem számol Dánia nemzetbiztonsági kockázatainak jelentős növekedésével.
2026. 01. 18. 03:00
Megosztás:

Jön a kötelező jogosítványcsere Magyarországon!

Az Európai Unió döntése értelmében 2033-ig valamennyi tagállamban kötelezően át kell térni az új típusú vezetői engedélyekre. De pontosan kiket érint a csere, és milyen határidőkkel kell számolni?
2026. 01. 18. 02:00
Megosztás: