Elkezdték a Déli Áramlat építését

A 2380 kilométer hosszúságúra tervezett vezeték két csövének összehegesztésével vette kezdetét jelképesen a nagyszabású európai energetikai beruházás. Előbb - mint azt Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója bejelentette - a világ legnagyobb és legmodernebb kompresszorállomását építik meg a Fekete-tenger partján, majd hozzáfognak a Fekete-tenger alatti, mintegy 900 kilométer hosszú csővezeték lefektetéséhez.

Az üzemeltető South Stream Transport B.V. vezetése szerint a csövekre csak jövőre írják ki a pályázatokat. Vlagyimir Putyin az ünnepélyes eseményen azt hangsúlyozta, hogy ez a projekt kétségkívül nemzetközi beruházássá vált a nyolc ország részvételével. Az orosz elnök arra utalt, hogy Moszkva célja a Déli Áramlat elismertetése transznacionális projektként, hogy az kikerüljön az Európai Unió harmadik energiacsomagjának hatálya alól.

A South Stream Transport B.V. vezetése is ezt reméli és Alekszej Miller is amellett érvelt, hogy az orosz gázt 2015 végétől Közép-és Dél-Európába, a Balkánra eljuttató földgázvezetéket nemzetközi beruházásként kell kezelni. A 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomag az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más monopol-szállítókat a gáz szállításában élvezett előnyöktől.

Az eseményen Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár és Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója képviselte Magyarországot. Németh Lászlóné az MTI kérdésére elmondta: több tárgyalást folytatott a rendezvényt megelőzően. A partnerekkel, a Gazprom és a South Stream Transport vezetőivel az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. Mindannyian azt hangsúlyozták, hogy tartják magukat az előzetesen megállapított határidőkhöz.

A Déli Áramlat gázvezeték a Fekete-tenger partján fekvő Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít gázt. A vezeték megépítésében az orosz Gazprom 50, az olasz ENI 20, a francia GDF és a német BASF-Wintershall energia- és gázcég 15-15 százalékos részesedéssel vesz részt.