Eltérő elemzői vélemények az MNB kamatdöntéséről
Orosz Dániel, az Axa vezető elemzője azt követően, hogy a monetáris tanács hétfőn 50 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét elmondta, hogy a monetáris lazítást a továbbra is alacsony infláció, a viszonylag erős és stabil forint, valamint a kedvező globális környezet alapozta meg. Úgy vélte ugyanakkor: bár a további lazításnak lenne tere, a választások közeledtével a jegybank óvatosabbá válhat, és kisebb lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel haladhat előre.
Az alapkamat 5,5 százalékig csökkenhet Orosz Dániel szerint a jövő év első felében. További lazításra azért sem lesz módja az MNB-nek az elemző szerint, mert jövőre várhatóan világviszonylatban is megindul a válság miatt alacsonyan tartott kamatok emelkedése. Az alapkamat csökkentés mellett az o/n betétek és hitelek kamatfolyosójának kiszélesítését is kedvezőnek nevezte az elemző, ami hozzájárulhat a bankközi hitelezés élénkítéséhez.
Hasonlóan vélekedett az Equilor Befektetési Zrt. is a kamatdöntés indoklásáról. Az MTI-nek eljuttatott közleményben az Equilor elemzői kifejtik: a monetáris tanács vélhetően mérlegelte, hogy lassabb lehet a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, mint azt korábban valószínűsítették. "Véleményünk szerint megnőhetett azoknak a tagoknak a száma a tanácsban, akik a pozitív befektetői hangulatot kihasználva, nagyobb mértékű kamatcsökkentést szorgalmaztak" - írták a kommentárban. Emlékeztetnek arra, hogy az októberi tanácsülésen a jelenlévő 9 tag közül hárman szavaztak az alapkamat 75 bázispontos, 1 tag pedig a 100 bázispontos csökkentésére. Véleményük szerint a mostani döntés ismét nem volt egyhangú: a tanács enyhe többséggel döntött a fél százalékos lazítás mellett.
Az Equilor még hosszú ideig nem számít arra, hogy a vezető jegybankok emelik az irányadó rátát, így úgy látja, hogy továbbra is nyitva áll az út az MNB előtt, hogy folytassa a monetáris lazítást és ezáltal közelítse a kamatkörnyezetet a nyugat-európai és a régiós szinthez. Csehországban, például, az alapkamat 1,25 százalékon, míg Lengyelországé 3,50 százalékon áll.
A magyar alapkamat csökkentési lehetőségeket korlátozza, hogy a befektetők a kockázatok miatt mindenkor elvárják azt, hogy az Államadósság Kezelő Központ a biztonságosnak tekintett német államkötvények hozamszintje (az 5 éves német államkötvény hozama jelenleg: 2,4 százalék) fölött még fizesse ki a magyar kockázati felárat, a CDS felárat, ami 2009. november 20-án 216,9 bázispont volt, magyarázták az elemzők. Reálgazdasági szempontok alapján további kamatcsökkentés indokolt - fogalmaznak -, hiszen a magyar kormány kényszerpályán mozog, továbbra is prociklikus gazdaságpolitikát folytat, a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében visszafogja az állami kiadásokat, ami nem segíti a gyorsabb kilábalást.
Így a gazdaság és a vállalati szektor csak a monetáris oldalról jövő enyhítésre számíthat - állapítja meg az Equilor elemzése. Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi piaci környezet kedvező és támogató ugyan még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország, a fenntarthatósági kockázatok miatt az alapkamat nem csökken 5,5 százalék alá 2010-ben sem. Hozzátette: a következő fél év során az MNB valószínűleg "igen óvatos lesz", 50 bázispontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy csak 25 bázispontot csökkent. A rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a jórészt ebből is következő visszafogott áremelkedés egyértelműen indokolja a jegybanki lazítást - fogalmaz. Úgy vélte: az állampapírpiacon a befektetők sokkal inkább a hosszabb távú kockázatokat árazzák, így itt sokkal nagyobb teret kell kapnia a fundamentumoknak. Emiatt jóval kisebb esélyt látnak a hosszabb hozamok mérséklődésére, mint amekkora csökkenés az alapkamatban bekövetkezhet.
