Erős szembeszél az arany piacán
Egy korrekció mindig szívbe markolóan hat a kevéssé tapasztalt befektetőkre, de infarktusról továbbra sem, legfeljebb csak szívzörejekről beszélhetünk az arany árfolyamában. Az elmúlt hetet az uncia színarany 3,7%-os mínuszban, 1.583 dolláron zárta a londoni kereskedésben. Ezzel visszatért a jegyzés az év eleji kiindulópontjára. Az ezüst sem volt képes kivonni magát a nagytestvér vonzásából, és vele együtt ereszkedett a lélektanilag fontos 30 dollár alá, majd 28,58 dolláron 4%-ot meghaladó veszteséggel zárta a hetet.
Az elmúlt héten látott nagy esésen amúgy nincs mit szépíteni. Még csak váratlannak sem mondható az elhúzódó korrekció, hiszen minden érv ellenére, amely az arany és az ezüst mellett szólna, mind fundamentális, mind technikai oldalról érzékelhető volt már egy ideje a szembeszél a nemesfémekkel szemben. Némi értetlenség azért ennek ellenére uralkodik az elemzők körében, végtére is egy a mostanihoz hasonló makrókörnyezetben eddig kiszámíthatóan az aranyba menekült a tőke. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint hogy Spanyolország kapcsán küszöbön áll az euróválság újult erővel történő visszatérése,és a Franciaországban és Görögországban megtartott választások sem kecsegtetnek semmi jóval az eurózóna monetáris fegyelmére vonatkozólag. Amiről pedig korábban tabu volt beszélni, azt ma már a legfelsőbb politikusi körökben is bátran felvállalják, és nem tartják lehetetlen jövőképnek Görögország sem kilépését valutaunióból. Két évvel ezelőtt ez a hír önmagában is már kirobbanó aranyárat eredményezett volna.
Az európai viharfellegek besűrűsödésének legfőbb haszonélvezője a dollár. A „zöldhasú” ereje nem a kicsattanóan jó amerikai gazdasági, államháztartási, vagy pénzügyi adatoknak köszönhető, hanem mindössze viszonylagos az euróhoz képest. A dollárerősség szinte törvényszerű következménye azonban, hogy csökken a dollárban elszámolt nyersanyagok árfolyama. Nem utolsó sorban igaz ez a kőolaj esetében, amelynek az utóbbi napokban különösen meredeken esett vissza a jegyzése, és ez enyhíti a nemesfémek piacára nagy hatással lévő inflációs várakozásokat.
A dollár mellett még a technika ördöge okolható a negatív fejleményekért. Azzal, hogy a dollárerősség miatt lejtőre került aranyár kiütött fontos támaszszinteket, automatikusan életbe léptek bizonyos stop loss megbízások a veszteségek minimalizálására. Ez a technikai kereskedésnek nevezett jelenség képes öngerjesztően felerősíteni egy már csökkenő trendet, ami az arany esetében ahhoz vezetett, hogy az árfolyam kiesett az eddig érvényben lévő 1.600 és 1.800 dollár közötti csatornájából. Az ezüst hasonlóan viselkedett a 30 dolláros lélektani szint elesésének hírére. Megállót egyelőre mindkét nemesfém számára új trendvonalak jelenthetnek.
Egy harmadik ok, ami a nemesfémek erőtlenségét legutóbb mérhető veszteségbe fordította, az arannyal és az ezüsttel szemben növekvő kiábrándultságban, a romló piaci szentimentben keresendő. Az elemzők az év elején még szinte kivétel nélkül új történelmi rekordokat jósoltak az idei évre. Míg az efféle jóslatok mostanra elcsendesedtek, annál hangosabban hallatják hangjukat a kritikai észrevételek megfogalmazói. Élükön a sztárbefektetőnek számító Warren Buffettel, akinek véleménye szerint az arany „egy nem produktív eszköz, amelyet a részvények és még a termőföld is túlteljesít”. Az persze már más lapra tartozik, hogy eközben Buffett befektetési társasága, a Berkshire Hathaway a hírek szerint jelentős volumenben vett fel spekulatív pozíciókat az aranyár esésére, így rossz nyelvek szerint mindezt azért mondja, mert érdeke az arany hírének rontása. És talán az sem mellékes tény, hogy vállalatbirodalmának két tagja, a Richline Group és a Borsheim's révén Buffett az ékszerpiacon is rendelkezik érdekeltségekkel, amelyek megsínylik az évek óta dráguló alapanyagárakat.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Az aranyár múlt heti leértékelődése az 1.580 dolláros szintekig ért el, ami azt jelenti, hogy ezzel megtört a 2008 őszét követően kiépült emelkedő trend piros diagonális vonala. A hosszútávú trend elbukása jelzésértékű. Az a három és fél éve tartó emelkedési periódus, amely most megszakadt, a pénzügyi és gazdasági válság koreográfiája szerinti túlfűtött meredekséggel alakult. A válság jelenlegi szakaszát azonban inkább fásult közöny jellemzi nemzetközileg, mintsem a pánik. Ennek jobban megfelelhet egy kisebb szögben történő emelkedés az elkövetkezendőkben, amelynek vonalát a tavaly május közepétől húzott trendvonal jelölheti ki. Ez a vonal egy háromszög alakzatot formáz a történelmi csúcstól a grafikont felülről határoló ereszkedő diagonálissal. A háromszög alsó szára kiemelkedő fontosságú támasznak ígérkezik. Amennyiben ez megtartja az árfolyamot egy esetleges további esésben, úgy innét határozott visszaerősödés következhet. Ellenkező esetben a legextrémebb forgatókönyv szerint komoly esés fenyeget, akár az utoljára 2010 augusztusában látott 1.200 dolláros szintekig is.
Az ezüst lába alól kicsúszott a talaj az elmúlt héten. Miután a február végi felszúrás a csökkenő trendcsatornából erőtlen próbálkozásnak bizonyult, mostanra kiégtek az árfolyamból a tartalékok is. A kurzus egyelőre fontos támaszvonalak kereszteződéséhez érkezet, ahonnét éppenséggel kezdetét vehetné egy óvatos visszaerősödés, ha a medvék nem élveznek egyértelműen előnyt jelenleg. Rövidtávon a technikai kilátások nem túl biztatóak, hiszen a legrosszabb szcenárió szerint jócskán van még tere az árfolyam további esésének, akár a 20 dolláros szintekig is.
