Európa lassan mászik ki a válságból - Miért? - IMF elemzés
Az IMF szakértői úgy vélik, hogy a mostani erősödő szakasz ellenére a korábbi kilábalási időszakokhoz képest gyengébb lesz az élénkülés a fejlett európai államokban: az idei évre ezekben az országokban 1,7 százalékos, jövőre 1,6 százalékos összesített növekedéssel számolnak. A két legsúlyosabb válsággal küzdő államban, Görögországban és Írországban az idén még csökken a GDP: előbbiben 4, másikban 0,3 százalékkal - becslik a szakértők. Jövőre Görögországban még 2,6 százalékos zsugorodást, Írországban viszont már 2,3 százalékos GDP-bővülést vár a valutaalap.
A felzárkózó európai országok számára az IMF 3,9 százalékos növekedést valószínűsít az idén, és 3,8 százalékot jövőre, hangsúlyozva, hogy sok fog múlni az euróövezeti kilábalás milyenségén és ütemén, hiszen a eurózóna országai Kelet-Európa fő exportpiacai. A valutaalap a legnagyobb kockázatot abban látja a felzárkózó Európa számára, hogy az egyes országok szuverén adósságválságának újraéledése ismét keresztülsöpörhet az euróövezeten. Az IMF úgy véli, hogy az európai államok felzárkózó csoportjában, a nagy költségvetési sérülékenységgel rendelkező államoknál akár a költségvetési konszolidáció gyorsítására is szükség lehet a piaci aggodalmak térnyerésének megelőzésére.
Utal például Lengyelországra, ahol az államháztartási hiányt idén a GDP 7,4 százalékán várja a tavalyi 7,1 százalék után, és a jövő évre valószínűsített 6,7 százalék előtt. A felzárkózó európai országcsoportban az államháztartási hiányt összesítve a GDP 5,2 százalékán valószínűsíti a valutaalap az idén, 4,2 százalékán jövőre. Tavaly 6,0 százalék volt az összesített deficit. Az IMF szerint a pénzügyi ágazat különösképpen érintett lehet, különösen azokban az országokban, ahol a bankok eszközeik nagy részét tartják állampapírokban, így például Albániában, Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Ezekben az országokban a bankok tőkeerejét jelentősen érintheti, ha az állampapírok értéke csökken. Ez ugyanakkor visszahathat a banki hitelezésre is. A valutalap véleménye szerint az felzárkózó Európa több gazdaságának is új növekedési forrásokat kell keresnie, jobban támaszkodva az exportra, mint a belső keresletre.
Az IMF ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a válságot megelőző erőteljes gazdasági növekedésben nagy szerepe volt a kiterjedt tőkebeáramlásnak, amely táplálta a belső kereslet erős növekedését. Nem valószínű, hogy ez újra megtörténik - mutat rá az IMF - a tőkebeáramlás valószínűleg nem tér vissza a válságot megelőző szintre és a hazai kereslet nyomott marad. Mindezek alapján a jövőbeli növekedésnek inkább a kereskedelmi szektorra kell támaszkodnia és kevésbé a nem kereskedelmi területekre, főként azokban az országokban, amelyek a válságot megelőzően nagy gazdasági egyensúlytalanságokat halmoztak fel - mutat rá a Nemzetközi Valutaalap, szerdán közzétett európai regionális gazdasági kitekintésében. (MTI)
