Ezt tartalmazza az aktualizált konvergenciaprogram
A növekedés forrása egyrészt a 2012. évi visszaesést okozó egyedi hatások korrekciója. Ezek között kiemeli a program, hogy átlagos időjárást feltételezve a tavalyi alacsony mezőgazdasági teljesítményhez képest 2013-ban az agrárium jelentős mértékben hozzájárulhat a növekedéshez. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján hozzátette, ez a tényező 0,4 százalékponttal emelheti a GDP-bővülést.
A külső kereslet élénkülése, az összességében stagnáló belső kereslet mellett a nettó export növekedését eredményezi, amely szintén a gazdasági növekedést segíti. Harmadrészt idén az államháztartási folyamatok szintén támogatóan hatnak a növekedésre, miközben a kormány továbbra is kitart a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiány teljesítése mellett. A program azt jelzi, hogy a költségvetési hiány tartása a korábbiakhoz képest kisebb növekedési áldozatokat követel.
A növekedést támogató tényezők között sorolja fel a program az Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett hitelbővítő programot. Az Eximbank az elkövetkező 12 hónapban 120 milliárd forint értékű új hitelt kíván kihelyezni a vállalatok exporttevékenységének finanszírozására, míg az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogram első pillére 250 milliárd forint alacsony kamatozású forrást biztosít a vállalatoknak - emlékeztet a konvergenciaprogram.
A program végezetül a jelentős mértékben emelkedő uniós források beruházási aktivitást élénkítő beáramlására hívta a fel a figyelmet a növekedést támogató tényezők között. A 2012-es gazdasági visszaesés időben csökkenő negatív áthúzódó hatása miatt a 2013-as növekedési adat az első negyedévben még várhatóan negatív lesz, de az éves növekedési ütem az év végére fokozatosan 2 százalék közelébe emelkedhet. A konvergenciaprogram az idei 0,7 százalékos éves GDP-növekedést követően jövőre 1,9, 2015-ben és 2016-ban 2,3 és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A programban azonban azt is megjegyzik, hogy kibocsátási rés 2013-ban várhatóan kismértékben (-1,7 százalékosról -3,7 százalékosra) tovább nyílik, mivel a növekedés még elmarad a potenciálistól. Az ezt követő években 2016-ig azonban a kibocsátási rés fokozatosan záródik. A magyar gazdaság várhatóan 2017-ben éri el potenciális kibocsátásának szintjét.
Mivel a legtöbb kormányzati intézkedés a munkaerőpiacot érinti, a potenciális növekedéshez legnagyobb mértékben a munkaerő fog hozzájárulni. Ugyanakkor az előrejelzési horizonton a tőke és a termelékenység hozzájárulása is fokozatosan emelkedni fog - olvasható a programban.
A konvergenciaprogramban felülvizsgált államháztartási hiánypálya olyan célokat tűz ki, amelyek a növekedés megindulásának éveiben a költségvetési keresletszűkítéssel nem gátolják a gazdaság fellendülését. Az államháztartás strukturális hiánya a program egész időhorizontján a középtávú költségvetési cél (GDP-arányosan 1,7 százalékos deficit) alatt marad, így kissé növekszik a költségvetési politika mozgástere - írja a konvergenciarogram. Az idei és jövő évi, egyformán 2,7 százalékos GDP-arányos hiány után 2015-ben és 2016-ban a deficit tovább csökken a GDP 2,2, illetve 1,3 százalékára.
A hiány csökkenésével párhuzamosan a bruttó államadósság csökkenését is prognosztizálja a program, amely szerint a tavaly év végi 79,2 százalékos GDP-arányos adósság idén 78,1 százalékra a következő két évben pedig 76,1 illetve 73,4 százalékosra csökken. (MTI)
