Felütötte fejét a barnarothadás baktériuma Szolnok megyében
Jordán László tájékoztatása szerint a döntés a Nagykunsági főcsatornára és a Zagyva bizonyos szakaszaira vonatkozik és visszavonásig érvényes. A korlátozást feloldani azonban csak azt követően lehet, ha ezek a vízterületek legalább egy éven át mentesek a fertőzöttségtől. A szakember az előzményekről szólva elmondta: a burgonyafélék - így különösen a burgonya és a paradicsom - barnarothadását előidéző baktérium jelenléte Magyarországon nem új keletű.
A kórokozót körülbelül egy évtizede mutatták ki először hazánkban. Komolyabb gondot azonban mindaddig nem okozott, míg az elmúlt években fel nem bukkant a hazai öntözővizekben - tette hozzá a szakember. Jász-Nagykun-Szolnok megyében először 2008 szeptemberében mutatták ki a Nagykunsági főcsatornában, amelynek mintegy 40 kilométeres szakaszán már akkor el kellett rendelni az öntözési korlátozást - mondta az igazgató, aki szerint az a döntés nem okozott számottevő veszteséget a gazdálkodóknak, hiszen azon a környéken nem termelnek burgonyaféléket.
A nemrégiben életbe lépett tilalom ellenben már súlyos veszteséggel fenyegeti azokat, akik - összesen mintegy 50-100 hektáron - a korlátozással sújtott terület közelében burgonyafélék termesztésével foglalkoznak. "Pillanatnyilag persze még inkább a túl sok csapadék, és a belvíz alatt álló földek veszélyeztetik az idei termést, ám az időjárás szélsőségeit ismerve könnyen előfordulhat, hogy a nyári hónapokban ismét aszályosra fordul a klíma. Márpedig ezek a növénykultúrák szárazság idején kizárólag öntözéssel adnak elfogadható hozamot és minőséget" - hangsúlyozta Jordán László.
Az öntözési korlátozás bevezetése ezzel együtt is csak tüneti kezelés - fogalmazott. Hosszú távon eredményes megelőzést annak a gyomnövénynek a szisztematikus irtása ígér, amely a burgonyafélék barnarothadását okozó baktérium gazdanövénye. A kórokozó ugyanis a vizek partján rendkívül elterjedt, évelő kesernyés csucsor, vagy népies nevén ebszőlő (Solanum dulcamara) gyökérzónájában áttelelve, tavasztól, azaz a növény nedvkeringésének megindulásától kezdve mosódik bele a vizekbe.
Így a veszélyeztetett növénykultúrák tenyészidejének egészében folyamatosan fennáll a megfertőződés lehetősége. Jordán László szerint a szakma keresi a megoldást e fenyegető problémára. Jelenleg is folynak a védekezési stratégiák kidolgozását megelőző laboratóriumi vizsgálatok a baktérium magyarországi változatának minél tüzetesebb megismerése érdekében.
Ezen kívül a Szolnok megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tovább sűríti a már 2009-ben is kiemelt feladatként kezelt öntözővíz-mintavételek gyakoriságát. A burgonyafélék baktériumos barnarothadása egyébként az egész Európai Unióban, így Magyarországon is zárlati kategóriába tartozó, azaz karantén köteles növénybetegség. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fertőzött növénykultúrán termett árut szigorú előírások betartása mellett meg kell semmisíteni. Felhasználása legfeljebb korlátozott módon, megfelelő hőkezelés és egyéb, a baktérium elpusztítását garantáló technológiák alkalmazását követően engedélyezett.
