Folytatódhat a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárása
Felgyorsultak az események a romániai Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás engedélyezése körül. Áprilisban Verespatakon járt a román kormány két illetékes minisztere, Borbély László, a környezetvédelmi, valamint Kelemen Hunor a kulturális tárca vezetője. A látogatásukat követő héten a beruházó cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) már be is nyújtotta a beruházás módosított városrendezési tervét, majd júniusban a román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium bejelentette, hogy újraindítja a három éve felfüggesztett engedélyezési eljárást.
Az engedélyezési procedúra szinte bizonyosan eltart az év végéig, s a beruházó környezetébe tartozó szakértők szerint az engedély kézhezvételétől számítva még legalább egy év, mire az első kapavágásra sor kerülhet. A beruházást ellenző, illetve támogató érdekcsoportoknak másfél évük van arra, hogy érveikkel meggyőzzék az illetékes szervezeteket igazukról. Az ellenzők időzített ökológiai bombának tartják a cianidos technológiára épülő beruházást, s emlékeztetnek a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezésre. Akkor az ugyancsak cianidos technológiával működő nagybányai bányában gátszakadás történt, és legalább százezer köbméternyi, erősen mérgező ciánt és nehézfémet tartalmazó anyag került a Lápos-folyóba, onnan a Szamosba, azon keresztül pedig a Tiszába, közel 1200 tonna halat pusztítva el.
Tekintve, hogy a verespataki bánya jóval nagyobb, mint a nagybányai, egy esetleges baleset során bekövetkező kár is jóval nagyobb lenne. Ezzel szemben az RMGC határozottan állítja, hogy a technológia alkalmazása teljesen biztonságos. Ennek kapcsán Dr. Földessy János, a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének vezetője az MTI-nek elmondta, hogy amennyiben betartják a biztonsági előírásokat, a cianidos technológia alkalmazása nem jelent vállalhatatlan, kezelhetetlen kockázatot a környezetre nézve. Példaként említette a Svédországban hasonló technológiával évek óta gond nélkül működő bányákat.
Földessy János egyebek mellett tagja volt annak a független nemzetközi szakértői bizottságnak, amely a román és a magyar környezetvédelmi minisztérium megállapodása alapján jött létre, azzal a feladattal, hogy felülbírálja a verespataki aranybánya beruházóinak környezeti hatástanulmányát. Földessy szerint úgy előzhető meg a felbecsülhetetlen ökológiai károkat okozó nagybányai ciánszennyezés megismétlődése, ha a svéd modellhez hasonlóan szigorú követelményeket írnak elő a technológia felügyeletére, illetve az esetlegesen bekövetkező rendkívüli események kezelésére.
Hozzátette, hogy ez nem csupán nagyfokú fegyelmet és precizitást igényel, hanem komoly szakértelmet is. A bánya biztonságos működtetése nem igényel jelentős humánerőforrás-kapacitást, ellenben fontos a magasan kvalifikált, jól képzett munkaerő. Normál üzemmenetben is egy sok száz oldalas kézikönyv alapján kell működtetni a rendszert, a rendkívüli helyzetek kezelésére pedig egy külön, legalább ekkora terjedelmű intézkedési tervet kell kidolgozni - mondta. A szakértő által elmondottakra reagálva helyi források megerősítették, hogy a bánya biztonságos működtetéséhez szükséges maroknyi, ám kvalifikált csapatot nem a helyiek közül toborozzák majd. Ugyancsak helyi források felhívták a figyelmet: minthogy a szakértői becslések alapján Verespatakon található Európa egyik legnagyobb aranylelőhelye, minden bizonnyal megéri majd áldozni a biztonságra, és megfizetni a távolról importált szakképzett munkaerőt.
Ám így a helyieknek nemhogy munkahelyet nem teremtenek, hanem még el is vesznek tőlük, hiszen a beruházás teljes mértékben ellehetetleníti majd a turizmusra épülő vállalkozásokat. Ennek jelei már most mutatkoznak, a beruházás tervezett területén és annak vonzáskörzetében megszűntek az idelátogató turistákra építő vendéglátó-ipari létesítmények, nem beszélve azokról a kitelepítettekről, akik mezőgazdasági tevékenységből éltek, és lakásaikkal együtt megművelhető földjeiket is el kellett hagyniuk. Előfordulhat, hogy az RMGC mégiscsak megpróbálja megspórolni a költségigényes szakképzett munkaerő alkalmazását, ebben az esetben viszont fennáll a veszélye a nagybányai katasztrófa megismétlődésének. (MTI)
