Görög adósság - A bizottság javaslatot tett az áthidaló kölcsönre
Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk. "Ez nem könnyű választás. Tisztában vagyunk azzal, hogy több eurózónán kívüli ország aggályokat fogalmazott meg" - húzta alá Dombrovskis, aki arra is kitért, hogy emellett még egy reális megoldási lehetőség volt, hogy Görögország kétoldalú kölcsönt kap a többi tagállamtól, de aziránt nem volt elegendő érdeklődés, vagyis a többi tagország kétoldalú alapon nem igazán akar pénzt kölcsönözni Athénnak.
Dombrovskis kiemelte, hogy a jogi szabályozás szerint az EFSM-et az ESM létrejötte után nem lehet olyan problémák megoldására használni, amelyek az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását érintik, arra valóban az ESM szolgál, de egy konkrét tagállam megsegítését lehetővé teszik, függetlenül attól, hogy az eurózóna tagja-e. A tanács elé terjesztett javaslat értelmében Görögország a döntés kihirdetésekor azonnal, egy összegben megkapná a hétmilliárd eurót, amint megköti az ehhez kapcsolódó hitelszerződést és szándéknyilatkozatot, ami a pénzért cserébe elvárt gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazza, vagyis Athén ezt a hétmilliárd eurót sem feltételek nélkül kapná.
A brüsszeli testület elképzelése az, hogy az EFSM-től kapott áthidaló kölcsönt Athén azonnal visszafizeti az alapba, amint pénzhez jut az ESM-mel kötendő megállapodás révén az új, harmadik mentőprogramból. A javaslatban szereplő feltételek értelmében Görögországnak döntenie kell egy sor intézkedésről. A parlamentnek el kell fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, emellett dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.
Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy "nagyon fontos nemzeti érdeket" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. A jelenleg zárva lévő és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankrendszer fizetőképességét jelenleg az EKB garantálja úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás révén. Ilyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat, s ha Görögország nem tud fizetni, az EKB saját szabályai szerint aligha folytathatja a támogatást. Ebben az esetben a görög bankok csak akkor tudnának újra kinyitni, ha Görögország saját pénzt kezd nyomtatni, amivel de facto kilépne az euróövezetből. (MTI)
