Halból nem lesz hiány idén a Tiszán

A folyó Kisköre és Tiszaug közé eső, mintegy 150 folyamkilométernyi szakaszát hasznosító szajoli székhelyű vállalkozás irányítója elmondta: a mezőgazdaság számos egyéb ágazatában dolgozók nehézségeivel ellentétben a halászok és horgászok számára átlagon felüli eredményességet ígérnek a Tisza idei áradásai.

A szakember hangsúlyozta: 2010-ben a Közép-Tisza vidéken élő halfajok közül csupán a ponty szaporodási feltételei nem voltak kedvezőbbek a megszokottnál. Tekintettel arra, hogy áprilisban éppen e halfaj ívásának idején, illetve azt követően húzódott vissza a folyó 2-3 hétre az árterekről.

Emiatt pedig az ikrák egy része szárazra került és elpusztult, illetve hasonló sorsra jutottak azok a frissen kikelt ivadékok is, melyek még nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy visszajussanak a mederbe – fogalmazott. Ideális körülmények között ívtak le ellenben a keszegfélék a ragadozóhalak is. Utóbbiak közül különösen a csuka, a süllő és a harcsa gazdasági jelentősége kiemelkedő – tette hozzá a szakember.

Csoma Gábor emlékeztetett: az ideihez hasonlóan gazdag természetes halszaporulatra legutóbb 2003-ban és az azt követő esztendőben volt példa. A megfigyelések alapján átlagosan is legfeljebb 4-5 évente egyszer fordul elő hasonló vízjárás a folyón. A Tisza középső szakaszának jelenlegi bőséges ivadék utánpótlása azonban elsősorban a jövő szempontjából örömteli.

A halászatot és a horgászatot ugyanis ezekben a hetekben-hónapokban komolyan megnehezítik, a pecásokat ezen belül szinte biztos sikertelenségre kárhoztatják a levonuló árhullámok. Kedvező vízállás esetén azonban 2011. második felétől már érzékelhető lesz a fogási eredmények növekedése, amely ezt követően várhatóan 2-3 évig is kitart – magyarázta a cégvezető, aki rámutatott: ettől függetlenül továbbra is szükség van a tiszai halállomány mesterséges pótlására, elsősorban éppen a természetes egyensúly megőrzésének érdekében.

E célra a kezelésében lévő holtágakat és csatornákat is figyelembe véve 2009-ben összesen 52 millió forintot fordított a Halász Kft., ebből mintegy 40 millió forintot tett ki a Közép-Tiszát érintő haltelepítés. Idén az ügyvezető szándékai szerint hasonló összegből gazdálkodnak majd, dacára annak, hogy a társaság árbevétele tavaly 15-20 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest.

A halszaporulat fenntartását és s hosszú távú halbőséget azonban elsősorban a természetes ívóhelyek fejlesztése és megújítása garantálná – jelentette ki Csoma Gábor, aki aláhúzta: e program megvalósításához az új kormánytól szakmai és pénzügyi támogatást is remél az elkövetkező időszakban.