Coface: változatlan Magyarország gazdasági környezete

Közép-Európa: határozottan javul az üzleti környezet

Három közép-európai ország üzleti környezetének a besorolásán változtatott a Coface: Lengyelország és Litvánia egyaránt A3-ből A2-be, Macedónia C-ből B-be került. A lengyel és a litván üzleti környezetet még csak most minősítették fel arra a besorolási szintre, mellyel a magyar gazdaság már korábban is rendelkezett – emlékeztetett Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. Macedónia még ettől el van maradva, de a nyugat-balkáni ország most jó eséllyel felkerül a befektetők térképére, bár még nem, mint „ajánlott”, de már, mint „nem kizárt” besorolású ország.

Mindhárom országban jelentősen javult a hozzáférés a cégek valós pénzügyi információihoz. Lengyelország és Litvánia jól aknázza ki az európai uniós integrációban rejlő lehetőségeket. Litvánia fejlesztette infrastrukturális hálózatát, Lengyelország pedig érzékelhetően előrelépett a szabályozás minősége terén, köszönhetően az adminisztrációs eljárások és az adózás egyszerűsítésének, a bankfelügyeleti tevékenység javításának. Az uniós csatlakozást tervező Macedónia pedig nagyot lépett előre a kormányzás területén, csökkentette a korrupciót és javította a törvények érvényre juttatását.

Fontos az is – teszi hozzá a párizsi székhelyű Coface által a besorolások változtatásához fűzött kommentekhez Bagyura András –, hogy Lengyelország ezzel egyértelműen megkapta az elismerést, amiért egyedüli uniós országként a válság évei alatt is fenn tudta tartani a gazdasági növekedést, s mert stabilan pályán tartja a gazdaságot a meglévő belső- és külső kereslet. Litvániának pedig sikerült mára kilábalnia a gazdasági válságot követő nagy bizonytalanságból.

Magyarországnak sem az országkockázati, sem az üzleti környezetre vonatkozó besorolása nem változott immár 2009 tavasza óta. Bagyura András szerint az idén nem is várható változtatás. Mert ugyan az elmúlt években az ország tett lépéseket és ért el eredményeket a saját válságunkból való kilábalás terén, azonban jelenleg a világgazdasági, s különösen az európai gazdasági helyzet romlása sajnos az ellenkező irányba hat, a nemzetközi környezetben növekvő bizonytalanság kifejezetten rosszat tesz a megítélésünk javítását célzó folyamatoknak. Így a magyar besorolás most nem saját gazdasági eredményeinktől, hanem sokkal inkább az EU-val és az eurózónával kapcsolatos várakozásoktól és kilátásoktól függ: amíg az Unió a mostanihoz hasonló bizonytalanságot hordoz, nem várható a magyar ország-kockázati besorolás javítása sem. Amihez persze az is kell, hogy a kormányzat által bejelentett, és a befektetők által előzetesen pozitívan fogadott reformlépéseket valóban végre is hajtsák az idén, s hogy jövőre stabilabb pályára álljon a költségvetés, és a gazdaság. Ilyen szempontból pedig az idei év második fele sorsfordító is lehet – mutatott rá Bagyura András.

Görögország és Ciprus a legrosszabb minősítésű országok között Európában

Mindkét ország üzleti környezete, és így besorolása is romlott, mégpedig A3-ra, s ezzel az Európai Unió legrosszabb minősítésű országai közé csúsztak le. Pontosabban: csak két tagállamnak – Romániának és Bulgáriának – a besorolása rosszabb (A4) jelenleg. A Coface tapasztalatai szerint nehézkes a pénzügyi információkhoz való hozzáférés, illetve romlott a cégek fizetőképessége, ami az adósságbehajtás szűkülő lehetőségeire utal. Ciprust emellett az átláthatatlan a bankrendszere miatt is sújtották a gyengébb osztályzattal.

A fenti lépéssel párhuzamosan a Coface rontott e két ország kockázati besorolásán is: Görögország ezzel B, Ciprus pedig eggyel jobb, A4-es besorolást kapott. A lépés tükrözi a görög államadóssággal kapcsolatos válság negatív hatásait az ország cégeire, ami számtalan csatornán érkezik: nehéz a hitelhez jutás, és még ha a cégeknek sikerül is kölcsönt felvenniük, csak drágán tehetik azt. A makrogazdasági helyzet romlik, ahogy mélyül a recesszió. S végül, de nem utolsósorban a vállalatok megszenvedik az állami megszorító csomagot, mely esetenként azt eredményezi, hogy nem fizetik ki őket időben az állami szervek. Emellett az idén a görög cégek fizetőképessége is romlott. A ciprusi ország-kockázat pedig azért nőtt, mert bankjainak nagy a válság által súlytott görögországi kitettsége.

Afrika és Latin-Amerika: megbízhatóbbá váltak a pénzügyi adatok

Eggyel javított Kolumbia üzleti környezetének a minősítésén a Coface, s ezzel az A4-es besorolással az ország a feltörekvők átlaga fölé került, s egyben a legjobb helyzetbe a latin-amerikai térségben a pénzügyi adatok megbízhatóságát és hozzáférést illetően. Az állandósult korrupció ellenére a Coface a korábbinál ma már megbízhatóbbnak találja a vállalti beszámolók pénzügyi adatait, ami a szigorú adóellenőrzéseknek köszönhető.

Afrika szubszaharai térségében három országnak is javított az üzleti környezet-besorolását a Coface. Ghána ezzel C-ből B-be került fel, Mozambik és Tanzánia pedig D-ből C-be. Ez mindhárom ország esetében részben a korrupció elleni fellépés szigorodásának köszönhető. Ugyanakkor Mozambikban és Tanzániában a szigorúnak éppen nem nevezhető jogszabályi kötelezettségek miatt továbbra is nehézkes a hozzájutás a vállaltok pénzügyi információihoz. Ghána érzékelhetően előrelépett e téren, amit egyébként az is mutat, hogy a Világbank 212 országot besoroló listáján az átlag fölé helyezte.

Közel-Kelet: az intézményi környezetre hatott az „arab tavasz”

Az „arab tavasszal” áll összefüggésben Bahrein leminősítése A3-ról A4-re, miután a kormányzás hatékonyságát veszélybe sodorta a lakosság erőteljes hatalomellenessége. Habár az ország továbbra is az átlag fölött teljesít, romlott a pénzügyi információkhoz való hozzájutás.

Ahogy a Coface szakemberei értékelik:

A Coface mintegy tíz ország besorolását vizsgálta felül azóta, hogy 2007-ben megkezdte az üzleti környezet minősítését. Ez a feltörekvő országok cégeinek fizetési fegyelem-javulását tükrözi. A hét feltörekvő ország felminősítése alátámasztja azon tapasztalatunkat, hogy lassacskán mérséklődik a kockázat, ami nem pusztán a javuló belső gazdasági folyamatok eredménye. Immár strukturális eredmények is közrejátszanak ebben, nevezetesen ezeknek az országoknak a javuló kormányzási tevékenysége.”

Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása. Ennek érdekében  fontos, hogy a hazai vállalatok elszántan merjenek üzletet kötni akár távolabbi régiókban is. Azonban ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek alaposan tisztában legyenek az adott célpiacok  kereskedelmi és fizetési szokásaival, valamint az üzleti partnerek pénzügyi helyzetével.

Míg a magyar piacon a hivatalos forrásokon kívül a sajtóból vagy közvetlenül az üzleti életből is tájékozódhatunk a helyi cégekről,  más országokban kevesebb lehetőség áll rendelkezésre hasonló tájékozódásra. Különösen fontos a cégek pénzügyi helyzetének, fizetési szokásainak ismerete, vagy az adott cég ellen – nemfizetés miatt – esetleg folyamatban lévő eljárásokról szóló információ – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője.

A már meglévő követelések kezelése vagy maga a követelésbehajtás külföldön további ismeretek igényel, és a magyar vállalkozó számára gyakran megoldhatatlannak tűnhet, nemcsak  a nyelvi nehézségek miatt, hanem a helyi jogi háttér, a várhatóan felmerülő illetékek és költségek ismeretének hiánya vagy a szükséges jogi képviselet kiválasztásának nehézsége miatt is. Jóval nagyobb az esély a külföldi követelések beszedésére, ha a követelésbehajtást egy professzionális, nemzetközi hálózattal rendelkező szervezet végzi, fajlagosan alacsonyabb költségek mellett, akár peren kívül, akár jogi eljárás keretében.