Hogyan látja a jövőnket az EU?
Az államháztartási hiány a prognózis szerint az idén és jövőre valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, messze az uniós átlag (6,9, illetve 7,5 százalék) alatt. A brüsszeli bizottság szerint "a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét" Magyarországon.
A munkanélküliségi arányt az idén 10,5, jövőre 11,3 százalékra jósolja a bizottság, míg az inflációt ez évben 4,3, jövőre 4 százalékosra. Tavaszi előrejelzésében jövőre 11,2 százalékos munkanélküliséget, illetve 4,1 százalékos inflációt jósolt a bizottság. A Magyarországról szóló rövid elemzés emlékeztetett arra, hogy a gazdaság törékeny helyzetben volt, amikor tavaly év végén kirobbant a nemzetközi pénzügyi válság. L
eszögezte, hogy tavaly a kormány - az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank középtávú pénzügyi támogatásával együtt - folytatta a pénzügyi konszolidációs folyamatot, számos szerkezeti és átmeneti kiadáscsökkentési intézkedést tett. Idén 6,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol Brüsszel, jóval nagyobbat, mint tavasszal. A bizottság elemzése szerint a pénzügyi piaci feltételek a jelenleg vizsgált időtávban (2009-2011) várhatóan lassú, de folyamatos javulást mutatnak majd.
A csökkenő reálbérek és a foglalkoztatásra vonatkozó növekvő bizonytalanság miatt a háztartások kiadásai a jövőre lezáródó hároméves időszakban összesen mintegy 10 százalékkal csökkennek. A bizottság szerint az import csökkenése meghaladja az exportét, így a kivitel nettó értelemben pozitív hatást tesz a gazdasági növekedésre.
A folyó fizetési mérleget illetően ugyanakkor Brüsszel nem számít további javulásra jövőre. Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a részben uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások haladása várhatóan pozitív kivételt jelent a finanszírozási nehézségekkel és alacsony kapacitáskihasználással küzdő beruházási kilátások között. Az előrejelzés szerint 2011-től a kedvező külső körülmények, a növekvő exportigény is hozzájárul a fellendüléshez Magyarországon.
A háztartások fogyasztása és a beruházások szintén növekedésnek indulhatnak, javulhat a költséghatékonyság és a közvetlen külföldi tőkebefektetések helyzete is. A munkaerőpiac szerkezeti problémái azonban tartósnak bizonyulhatnak. Az államháztartási bevételek csökkenését idén és jövőre valamelyest ellensúlyozzák a nyugdíj- és társadalombiztosítási reformok, valamint más takarékossági intézkedések, mint például a közszektorban a bérek befagyasztása.
Idén a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére sem emelkedik jelentősen az államháztartási deficit a tavalyi szintről - emelte ki Brüsszel elemzése -, ugyanakkor várhatóan valamelyest meghaladja a kormány 3,9 százalékos célkitűzését a tervezettnél kisebb adóbevételek miatt. Jövőre a deficitet növelő tényező lehet az önkormányzatok előrejelzettnél nagyobb hiánya, a vártnál magasabb egészségügyi kiadások, továbbá Brüsszel egyelőre nem veszi figyelembe a MÁV-nak nyújtott állami támogatás tervezett csökkentését.
Jövőre és az azt követő évben a bizottság szerint kockázatot jelenthet, hogy a néhány hiányt idén csökkentő tényező (például a bérbefagyasztás, oktatási és egészségügyi kiadások alacsonyabb szintje) nem fenntartható hosszabb távon, illetve az, hogy várhatóan mérséklődik vállalatok nyeresége is. Az idén jelentősen nő a belső államadósság is az elemzés szerint, és jövőre, a GDP 79,8 százalékánál eléri csúcspontját. Azt követően azonban csökkenés várható ennek a mutatónak az esetében is - véli az elemzés.
