Hoppon maradt a Gazprom

Az orosz gázszállítások Kínának nem indulnak el 2011-től, közölte a Gazprom vezérigazgató helyettese szerdán. A határidő nélküli elnapolás oka a felek eltérő álláspontja az árakról. Alekszandr Ananyenkov szerint mihelyt ez utóbbiban egyezség lesz, a tervet újra pályájára állítják. (ProfitLine.hu)

A szállításokról és az ezekhez szükséges vezetékek építéséről még 2006-ban állapodott meg a Gazprom és a kínai állami CNPC energiavállalat. Annak idején Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, akkor még államfőként, értésre adta, hogy a kínai exportlehetőséget alternatívának tartják, csökkentendő Oroszország függését az európai felvevőpiactól. Az évente akár 80 milliárd köbméter gáz kínai exportjára szóló tervezet az Altad nevet kapta. Az eredeti elképzelések szerint az orosz földgáz két vezetéken jutna Kínába, az egyik Szibéria keleti térségéből, Koviktából, a másik az orosz Távol-Keletről, Szahalin szigetről szállítaná a gázt. Az árvita az orosz-kínai vezetékek építésének elkezdését is visszatartja, a szibériai mező kitermeléséről pedig a Gazprom a British Petroleum helyi vállalatával,a TNK-BP-vel is vitatkozik, ugyancsak árakkal kapcsolatos nézetkülönbségek miatt. A Gazprom fel akarja vásárolni a TBK-BP által Koviktában kitermelt földgázt. A Gazprom az amerikai ExxonMobil szahalini termeléséből származó gázt is meg akarja venni. Erről Ananyenkov azt mondta, hogy a tárgyalások jól haladnak. Annyi köztudomású, hogy az ExxonMobil évek óta jegeli terveit, hogy Kínába is exportálna a szahalini földgázból, mióta a Gazprom közölte, hogy ő akarja megvenni az ottani gázt. A szahalini koncessziók közül a Szahalin-1 az ExxonMobilé, a Szahalin-2 a Gazprom, a Royal Dutch Shell, továbbá a japán Mitsui és a Mitsubishi közös vállalkozása. Ez utóbbi feltárásból idén már 5 millió tonna cseppfolyósított földgáz exportjára számít a Gazprom, az eredeti terv helyett, amely csak 3 millió tonnára szólt. Időközben Kína megállapodott gáz vásárlásáról Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal, a szállítások néhány év múlva kezdődhetnek. Ananyenkov elmondta, hogy a Gazprom viszont a maga részéről elhalasztja a koviktai óriás gázmező feltárását és termelésbe állítását a saját koncessziós területén egészen 2017 utánig, mert a világgazdasági válság miatt csökken a földgáz iránti kereslet. Emiatt a Gazrom az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal kevesebb gázt termelt ki mostanáig. Következésképp - érvelt Ananyenkov - csökkenteni kell a kitermelésre fordítandó beruházásokat, elnapolni fejlesztéseket.