Hunvald-ügy - Az utolsó szó jogán is tagadtak a vádlottak

A vádirat három nagyobb ügycsoportban rögzíti azt a számos, különböző súlyú bűncselekményt, amely az erzsébetvárosi önkormányzatnál Hunvald György volt szocialista polgármester hivatali idejében 2003 és 2009 között történt. Van köztük sok száz milliós ingatlanpanama és fiktív tanácsadói szerződésekkel elkövetett több tízmilliós visszaélés csakúgy, mint néhány milliós vagy néhány százezer forintos, hivatali mobiltelefonok ingyenes használatával megvalósított bűncselekmény.

Az ingatlanügyletekkel kapcsolatban az ügyészség szerint megállapítható, hogy Gál György, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori szabad demokrata elnöke tucatnyi önkormányzati ingatlan áron aluli értékesítése során összesen több mint félmilliárdos kárt okozott a kerületnek, és további másfélmilliárdos kár okozását kísérelte meg, miközben ezért cserébe összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott.

A vád szerint a bűncselekmény-sorozat mechanizmusa az volt: Gál ingatlanonként 20-30 millió forintos vesztegetési pénzért közreműködött abban, hogy egy bizonyos vállalkozói körhöz kerüljenek az ingatlanok, amely kör a vétel után nem sokkal offshore cégeken keresztül jóval magasabb árért külföldieknek adta el az ingatlanokat. Gál hamis ingatlan-értékbecslések készíttetésével megtévesztette az önkormányzat képviselő-testületének többségét a reális vételárat illetően, és mindehhez Hunvald is segítséget nyújtott. Az önkormányzati ingatlanok ügyében Gált bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel és csalással, Hunvaldot pedig bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészség.

A fiktív tanácsadói szerződésekhez, illetve jogszerűtlen telefonhasználathoz kötődő vád miatt Hunvaldot hűtlen kezeléssel és hivatali vesztegetéssel, Gált pedig hűtlen kezeléssel vádolják. Az ügyészség által hivatali visszaélésnek minősített önkormányzati bérlőkijelölések miatt Hunvaldot és Gált is megvádolták. A bérlőkijelölés után nem sokkal kedvezményes áron megvehető önkormányzati bérlakásokból jutott Gál sógornőjének, illetve barátnője testvérének, csakúgy, mint Kardos Péter barátjának. A Hunvald-ügyben szintén megvádolt Kardos Péter a vádbeli cselekmények idején az önkormányzat pénzügyi bizottságának volt szabad demokrata elnöke.

Mindezek mellett az ügyészség több más ügyben is vádat emelt, például Szabó Zoltán volt MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi erzsébetvárosi polgármester ellen, mert többször "arra hívta fel" - egyszer a kerületi jegyző segítségével - az erzsébetvárosi közterület-felügyelet igazgatóját, hogy vetesse le szabálytalanul parkoló autójáról a kerékbilincset. Az ügyész január végi vádbeszédében Gálra és Hunvaldra a törvényben rögzített büntetési tétel középmértékét meghaladó szabadságvesztések kiszabását kérte, valamint a bűnszervezeti minősítés miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárást, ami azt jelentené, hogy Gált és Hunvaldot tíz évnél is hosszabb időre bebörtönöznék.

A vádlottak az eljárás során szinte kivétel nélkül minden vádpontban tagadták bűnösségüket, csak néhány kisebb súlyú cselekménynél jelezte némelyikük, hogy elismeri bizonyos fokú felelősségét, de ilyenkor is jobbára csak erkölcsileg tartották elítélendőnek a történteket. Több vádlott, illetve perbeszédében még egy-két védő is jelezte, hogy megítélése szerint koncepciós eljárás folyik, az ügyészség politikai elvárásoknak próbál megfelelni, és "a minősítés kereste a tényállást". A vádlottak közül Gál és Hunvald több évet töltött előzetes letartóztatásban, mások hónapokat; az eljárás kezdeti szakaszában Gál fogva tartását százmilliós óvadékért szüntették volna meg.

A nagy értékű önkormányzati ingatlanok eladásával kapcsolatban a büntetőperben a védelem hevesen vitatta annak a terhelő tanúnak a szavahihetőségét, aki a vevői oldalon vett részt a tranzakciókban, ezért az ügyészség meggyanúsította, utóbb viszont megszüntette ellene az eljárás, és immár a vád tanújaként vallott a kenőpénzek átadásáról, illetve az ingatlanok eladásának előzményeiről. A bíróság pénteken jelezte, vannak tényállások, amelyek az ügyészségi megítéléstől eltérően is minősülhetnek. Így egyes, a vádhatóság által vesztegetésnek minősített cselekmények lehet, hogy a törvény szerint jóval enyhébben büntetendő hivatali visszaélést valósítanak meg.

Az önkormányzati korrupciós ügy szerteágazó politikai szálaira jellemző, hogy a megvádolt egykori szocialista polgármester, országgyűlési képviselő, illetve szabad demokrata gazdasági és pénzügyi bizottsági elnök mellett szerepel az ügyben az egykori VII. kerületi fideszes alelnök, az erzsébetvárosi gazdasági bizottság volt tagja, akit 2009-ben gyanúsítottak meg azért, mert több millió forint vesztegetési pénzt vett át azért, hogy támogassa a bizottságban az ingatlanértékesítést. Czibula Csabának még 2009 őszén, Gál elfogása után nem sokkal veszett nyoma; sajtóhírek szerint Mexikóban látták, ellene nemzetközi elfogató parancs van érvényben.

A büntetőperben több vádlott is azzal védekezett a munkaszerződések, illetve lakáskiutalások kapcsán, hogy csak az önkormányzatoknál megszokott gyakorlatot követték. A 25 vádlott közül 12 - okirat-hamisítás miatt eljárás alá vont - stróman esetében már tavaly megszületett az elsőfokú ítélet, a bíróság pénzbüntetéseket vagy még enyhébb szankciókat szabott ki, és e vádlottak többségénél fellebbezések hiányában már jogerőre is emelkedett a határozat. A Fővárosi Törvényszék Hunvald, Gál és tizenegy társa ügyében várhatóan február 24-én hirdeti ki elsőfokú ítéletét. (MTI)