Huzamosabb ideig maradhat 6 százalékon a jegybanki alapkamat - elemzők
Árokszállási Zoltán, az Erste bank elemzője elképzelhetőnek nevezte, hogy 2011 végéig 6 százalékon hagyja a rátát a monetáris testület. Emlékeztetett arra, hogy az áprilisi infláció hajszálnyival rosszabb lett ugyan a várakozásoknál, és továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent az élelmiszerárak és az üzemanyagok drágulása, de a változatlanul gyenge belső kereslet mellett nincs jelentős inflációs nyomás.
Az Equilor azonban a piaci konszenzussal szemben úgy véli, hogy a kockázati szintek és a hazai inflációs pálya is inkább az esetleges szigorítás irányába mutat. Így az adott időhorizonton (12 hónap) a további kamatemelésnek nagyobb esélyét látják, mint a vágásnak. A nemzetközi kamatpályák változása könnyen igazodásra kényszerítheti a hazai monetáris döntéshozókat, ugyanis adott kockázati árazás mellett, ha szűkül a magyar eszközök után fizetett felár, akkor vagy a hazai kockázati szintnek kell süllyednie, vagy csökken a magyar eszközök vonzereje.
Ebből a szempontból óvatosságra inthet, hogy áprilisban megkezdődött a kamatemelés az eurótérségben. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy szűkebb régiónkban is több helyen hajtottak végre kamatemelést, legutóbb Lengyelországban, ahol váratlanul emelték 4,25 százalékra az alaprátát. Mindenhol, így Lengyelországban vagy az eurótérségben is elsősorban inflációs aggodalmak vezettek a kamatemeléshez, amit a nyersanyagárak globális emelkedése idéz elő - emlékeztet az Equilor.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső kereslet és bérnyomás továbbra is fennálló hiánya nem teszi szükségessé a kamatemelést, azonban a továbbra is fennálló inflációs kockázatok nem teszik lehetővé a kamatcsökkentést sem. Az MNB-nek ugyanakkor figyelemmel kell kísérnie az inflációs várakozások alakulását, mivel fennáll annak a kockázata, hogy a jelenleg érvényesülő külső eredetű ársokkok magasan tarják a várakozásokat.
Suppan Gergely sem vár az év további részében kamatváltozást, kamatcsökkentés pedig véleménye szerint csak akkor lenne lehetséges, ha minden kockázat nélkül valósulhat meg a 3 százalékos inflációs cél. Így annak ellenére, hogy a várakozások szerint az infláció jövőre a második félévben 3 százalékra mérséklődik, a fennálló kockázatok miatt az MNB mégsem csökkent kamatot a közeljövőben. Hozzátette, hogy az EKB várható kamatemelési sorozata sem befolyásolja a hazai kamatkilátásokat, mivel azt kellőképpen ellensúlyozza a kockázati felárak csökkenése.
Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a piac inflációs kilátásai mind 2011-re, mind 2012-re megközelítőleg egybevágnak az MNB előrejelzésével, jóllehet, a Budapest Alapkezelő számításai szerint idén decemberben az éves fogyasztói árindex közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 4 százalékhoz, azaz jelentősen kívül esik majd az MNB és a kormány közös 3 +/-1 százalékos inflációs célsávján. Ennek ellenére a közeljövőben az alapkezelő szakértői sem számítanak kamatemelésre, mivel a magasabb inflációért részben a nyersanyagárak, részben bizonyos szabályozott árak változása okolható.
Az irányadó kamat természetesen nem csak a hazai folyamatok, hanem a külső környezet függvénye is, ahol a hangulat egyértelmű romlása figyelhető meg. Ez viszont egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy az MNB emelje az irányadó kamatot - jegyezte meg Duronelly Péter.
Egyelőre a kamatszint tartását látja valószínűnek az igazgató, aki szerint ez akkor változhat, ha az európai adósságválság eseményei olyan fordulatot vennének, amelyek az európai pénzügyi rendszer stabilitásába vetett hitet rendítenék meg, és amely miatt a hazai pénzpiacon is növekedne a volatilitás. Megjegyezte azt is, hogy figyelemmel kísérik a kínai gazdasági növekedés és a helyi bankrendszer stabilitásának alakulását, amely véleménye szerint az egyik potenciális kockázat a globális növekedés várható alakulásában. (MTI)
