IVSZ szerint az elektronikai ágazat lehet az ipar motorja
Az IVSZ tanulmánya szerint, bár az eredmény hosszútávon érik be, Magyarország egy stabilan jövedelmező, megbízhatóan munkát biztosító országgá válhat az elektronikai ipar fejlesztésével. A kedden Budapesten sajtótájékoztatón bemutatott tanulmány szerint az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást, vagy a turizmust.
Gacsal József, az IVSZ alelnöke, a sajtótájékoztatón kifejtette, az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar. Az iparágban legkevesebb 30 ezer alkalmazott dolgozik, de más metodikai számítások szerint számuk 70 ezer.
Az alelnök hozzátette, Magyarországnak nincsen nyersanyaga, vagy nagyon olcsó munkaereje, így azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnia, amilye van. Ilyen például elektronikai iparág, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. "Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése" - mondta.
Az IVSZ elektronikai tagozatának a kormány számára készített javaslatcsomagját ismertetve Gacsal József elmondta, mivel az elektronika az egyik legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, az itt foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár meg is duplázódhat. Ez a folyamat támogatja a magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célját, a munkahelyteremtést. Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettségű.
Ezért az IVSZ szerint a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére. Az IVSZ elektronikai tanulmánya az oktatás fejlesztése mellett kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyeket az adott terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának.
Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakítanának ki. A tanulmány szerint a tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, s emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, miközben fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is.
Az IVSZ tanulmánya szerint mivel az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, s ezért a nagy gyártók is igénylik a helyi beszállítókat, mindez komoly lehetőséget nyújt a fejlődésre a magyar kis- és közepes cégeknek. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar kkv-k erősítésére, támogatására van szükség.
Ezért az IVSZ elektronikai tagozata a kkv-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státus elnyeréséhez EU-forrásokból történő célzott támogatást, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenység megerősítését javasolja. Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli minden érdekelt szereplő részéről.
