Így látják Londonból a magyar kamatpályát
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntését és az utána ismertetett közleményt értékelve kiemelte a mostani és a múlt havi kommüniké közötti fogalmazásbeli különbséget. Jackson rámutatott, hogy a szeptemberi közlemény szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében a vártnál hosszabb ideig lehet szükség a jelenlegi alapkamat tartására, a mostani közlemény viszont a teljes előrejelzési távlatra jósolja ezt.
Mivel az MNB előrejelzési horizontja tipikusan 6-8 negyedév, ez azt jelenti, hogy az alapkamat még 2017 jelentős részében is a jelenlegi szinten maradhat - hangsúlyozta a Capital Economics elemzője.
Jackson szerint jóllehet a közlemény nem említi, de úgy tűnik, hogy a hangnemváltást a szeptemberi fogyasztói árindex okozhatta, amely a várakozásoknál jóval nagyobb mértékben, 0,4 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Ez az adat az elemző szerint ugyanis arra enged következtetni, hogy a magyarországi infláció az MNB alig egy hónapja közzétett új előrejelzésétől is elmaradhat.
A Capital Economics elemzője szerint a meggyökeresedő defláció kockázata alacsony. A magyar gazdaság ugyanis változatlanul "tisztes ütemben" növekszik, a maginfláció még mindig pozitív tartományban jár, és a teljes kosárra számolt éves infláció is várhatóan emelkedésnek indul a következő hat hónapban, ahogy a globális olajárak meredek tavalyi visszaesésének hatásai halványulni kezdenek.
A magyar gazdaságban még mindig érvényesülő jelentős kapacitástöbblet, valamint az alacsony globális nyersanyagárak miatt azonban legalább 2017-ig valószínűtlen, hogy a magyarországi infláció visszatérjen az MNB 3 százalékos központi célszintjére - jósolta a Capital Economics londoni elemzője.
Jackson szerint ebben a környezetben nincs jelentős kamatemelési nyomás, ráadásul a monetáris tanács alapállásának még további enyhülésében kétségtelenül szerepe volt a forint jelenlegi teljesítményének is. A feltörekvő térség piacait a harmadik negyedév eleje óta eluraló felfordulás közepette ugyanis a forint és a többi közép-európai valuta még erősödött is a dollárral és az euróval szemben, és ez valószínűleg meggyőzte a monetáris tanácsot arról, hogy a laza monetáris kondíciók nem fenyegetik eladási nyomással a forintot - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.
Jackson mindezt egybevetve közölte: a ház a monetáris tanács keddi közleménye alapján is megerősítve látja azt a saját előrejelzését, hogy az MNB alapkamata az idén és a jövő év egészében is változatlan marad. Az elemző hozzátette: jóllehet nem ez a cég központi előrejelzési forgatókönyve, de lehetségessé válhatnak további MNB-kamatcsökkentések, ha az infláció "újabb negatív meglepetéseket okoz".
Magdalena Polan, a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntő ülést és az arról kiadott kommünikét értékelve közölte: jóllehet a ház alapesetben nem vár további MNB-kamatcsökkentéseket, lát azonban valamelyes esélyt arra, hogy a magyar jegybank még lejjebb viszi a kamatfolyosót, arra ösztönözve a kereskedelmi bankokat, hogy ne az MNB-nél tárolják fölös likviditásukat.
A Goldman Sachs vezető londoni elemzője szerint ennek esélye még tovább nőne, ha visszaesne a magyar állampapírok kereslete a kereskedelmi bankok részéről, vagy ha a rövid futamú adósságeszközök hozama jóval az MNB betéti rátája alá csökkenne.
Összességében a GS főközgazdásza szerint az valószínűsíthető, hogy az MNB 2016 végéig változatlanul hagyja alapkamatát, és utána várhatóan "tapogatózó jellegű" kamatemeléseket hajt végre.
Magdalena Polan szerint azonban az alapkamat változatlanul hagyása sem jelenti a monetáris enyhítés végét. Az elemző szerint a Goldman Sachs azzal számol, hogy az MNB - más módszerek mellett - például a kéthetes jegybanki betéti eszköz használatának további korlátozásával folytatja a monetáris kondíciók enyhítését. (MTI)
