Inkább kockáztatnának az aranytól elfordulók
Az elmúlt hetek fő témája az amerikai kormányzat pénzköltésének kordában tartására kitalált adósságplafon megemelése volt az Egyesült Államokban. Ez a törvényben is rögzített adósságplafon az amerikai kormány pénzügyi működésének kerete, ameddig külön kongresszusi hozzájárulás nélkül vállalhat kötelezettségeket, vehet fel hitelt, de ha a limitet áttöri, akkor onnantól jóformán minden cent kiadáshoz külön engedélyt kell kérnie a honatyáktól. Az amerikai államadósság jelenlegi korlátja 16,4 billió dollár, amit már december végén elért az amerikai államháztartás. A pénzügyminisztérium azóta rendkívüli módszereket alkalmaz a folyó kiadások fedezésére, hogy az USA ily módon elkerülje a technikai fizetésképtelenséget. Az emiatt általánosan megnövekedett bizonytalanság legutóbb még az arany, mint biztonsági menedék felé terelte a befektetőket.
A biztonság iránti vágy megalapozottnak tűnhetett, hisz az amerikai adóssággal kapcsolatosan állandósult az állóháború a politikai elit két tábora között, és ez a patt helyzet vezetett is komoly piaci felforduláshoz a múltban. Annál meglepőbben érkezett aztán a hír, hogy múlt szerdán a képviselőház mégis váratlanul megszavazta, ha nem is az adósságplafon megemelését, de legalább a plafon alkalmazásának május közepéig tartó felfüggesztését. Ez persze nem megoldás az eredeti problémára, csak lélegzetvételnyi szünet, nyilván taktikai időnyerés a republikánus képviselőházi többség számára a demokrata párti elnökkel szemben. Ahhoz azonban máris elegendő, hogy a kormány az adósságlimit túllépése ellenére további hiteleket vehessen fel fizetési kötelezettségei fedezésére.
Az alaphelyzet tehát változatlan. Az USA adóssága töretlenül emelkedik, már a GDP 100%-a felett jár, ami jóval rosszabb arány, mint Magyarország adósságrátája. A foglalkoztatási mutatók is lesújtóak. Még az éves átlagnál jobb adatot produkáló decemberben is csak 155 ezer új állás keletkezett. Számítások szerint viszont 150-200 ezer új munkahelyre lenne szükség havonta ahhoz, hogy érdemben csökkenjen a jelenleg 7,8%-os munkanélküliség. Havi 90 ezer új álláshelyre már önmagában szükség van ahhoz, hogy a népességnövekedés tempóját tartani tudja a munkahelyek száma. Igaz, más makró mutatók, konjunktúra és hangulati indikátorok jeleznek némi javulást, de a gazdasági növekedés változatlanul ingatag lábakon áll Amerikában.
Mindezek tetejébe még devizaháború is fenyeget. Ettől tart legalábbis több neves pénzügyi szakértő. Miközben Soros György a németeket vádolja, amiért Németország a szigorú megtakarítások híve, ahelyett, hogy inkább a mindenki más által preferált monetáris lazítást alkalmazná, addig Angela Merkel német kormányfő a japánokat hibáztatja, akik szerinte agresszív árfolyam-politikájukkal keltenek aggodalmat. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport leköszönő elnöke csakúgy, mint a francia pénzügyminiszter, az eurót véli túl erősnek. Egy kínai illetékes pedig a dollár értékhígulása miatt izgul. Lehet is rá minden oka, hiszen Kína jellemzően dollárban halmozza fel a devizatartalékait.
Bár a világ bajaira a jelek szerint továbbra sincs orvosság, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságában a Bank of America Merrill Lynch januári kutatása szerint mégis általános javulás figyelhető meg. Az amerikai adósságplafon problémájára most talált halogató megoldás pedig szintén a kockázatvállalás erősödését eredményezi. Az aranyár múlt heti csökkenése a technikai okok mellett tehát annak is betudható, hogy az aranyba fektetett tőke egy része átvándorol a nagyobb hozam reményében más, kockázatosabb piacokra.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Az elmúlt héten ismét meghiúsult az 1.700 dolláros bástya ostroma. Ahogy az ilyen kudarcos kitörési kísérletek után már csak lenni szokott, az erőtlenül kifulladó árfolyam zsibbadtan esett vissza 1.660 dollárig. A hanyatlást egyelőre nem is gátolja semmi egészen a korábban kialakított dupla alj alakzat 1.650 dollár körüli szintjéig. Itt kapaszkodhat meg legkorábban a kurzus, hogy visszaküzdje magát újból a korábbi magasságokba. Ám ha a dupla alj mégsem bizonyulna elég erős támasznak, akkor folytatódó esésre lehet felkészülni a csökkenő trendcsatorna alsó diagonálisáig.
Az ezüst ezúttal valamivel jobban tartotta magát, mint az arany, ezért a technikai helyzet sem mutat annyira borongós képet. Bár a 32,21 dollárnál húzódó ellenállási szintre intézett támadás itt is elvérzett, a kurzus mégis viszonylag jól tartja magát a tavaly július közepétől kiinduló háromszögalakzat alsó szára közelében. Ha viszont az elkövetkezendőkben egyértelműen kiesik az árfolyam ebből a háromszögből, akkor további eladói nyomás érkezhet, és ez 30,91 dollárig vetheti vissza a jegyzést.
