Ismét jó éve lehet a magyar gazdaságnak?
2017 nagy kérdése a világgazdaságban az, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek a várható politikai eseményeknek? Kockázatokból akad bőven. Nem sokat tudni például az Egyesült Államok fiskális- és kereskedelmi politikájáról, a Brexit folyamatáról, az euróövezeti országokban sorra kerülő választások kimeneteléről. A gazdaságban egyértelműbb a helyzet. A növekedés mindenhol beindult, ugyanakkor fokozódó inflációs nyomás figyelhető meg mind az USA-ban, mind az euróövezetben. Bár az amerikai jegybank túl van az első kamatemelésen, az árak emelkedése ellenére is fennmaradhat a laza monetáris politika. Az Európai Központi Bank kamatai például egy éve változatlanok. Európában az első kamatemelés legkorábban 2018 márciusában jöhet.
A kedvező külgazdasági folyamatok támogatják a magyar gazdaság bővülését is. A KSH számai szerint tavaly 2 százalékkal nőtt a magyar GDP: a növekedéshez a szolgáltatások és a mezőgazdaság tudott érdemben hozzájárulni, az ipar viszont lényegében stagnált, az építőipar pedig mélyrepülésbe kezdett. A felhasználási oldalon a reálbérek emelkedése miatt nekilendülő fogyasztás, valamint a nettó kivitel jelentett húzóerőt, a beruházások szintje ugyanakkor rendkívül alacsony volt. A CIB Bank elemzői 2017-ben elsősorban a belső kereslet bővülése, az uniós források felhasználásának növekedése miatt 3 százalék körüli GDP növekedést várnak Magyarországon.
2016-ban rekordméretű, 10 milliárd eurós volt az ország külkereskedelmi egyenlege, ami elsősorban az autóipari exportnak köszönhető. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy más feldolgozóipari ágazatok (elektronika, optika) kivitele is kezd lendületbe jönni. 2017-ben mindezek alapján jelentős külkereskedelmi többletre számíthatunk. A belső egyensúly sincs veszélyben, költségvetésünk az idén is stabil marad, bár a decemberi pénzkiáramlás miatt tavaly a hiány a várt 1,6 százalékról 2 százalékra hízott. Idén ugyan megtörhet a deficitcsökkentés lendülete, de a hiány várhatóan nem haladja meg a 3 százalékos maastrichti kritériumot.
2016-ban az infláció szinte láthatatlan volt, az év első tíz hónapjából ötben negatív volt az éves árindex. Szeptembertől azonban növekedni kezdett a pénzromlás üteme, idén februárban már 2,9 százalékra emelkedett. Mivel a bérkiáramlás hatása még nem teljesen jelent meg az árakban, ez a folyamat 2017-ben is folytatódni fog. A CIB Bank várakozásai szerint az infláció 2,5 százalék felett alakulhat, de a jegybank a 3 százalékos inflációs célját csak 2018-ban érheti el.
A kedvező gazdasági folyamatok miatt a jegybanki alapkamat a tavaly márciusban elért 0,9 százalékos szinten maradhat 2017-ben is, egészítette ki az előrejelzést Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Amennyiben további monetáris lazítás válik szükségessé, az MNB nagy valószínűséggel nem-konvencionális, likviditásbővítő intézkedésekre támaszkodik. A laza monetáris kondíciók gyengítik a forintot, Magyarország jó gazdasági teljesítménye ugyanakkor ezzel ellentétes hatást fejt ki, így a forint euróval szembeni árfolyama változatlanul a 305-315-ös sávon belül maradhat 2017-ben is.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
