Iszapömlés - Jelöletlen tojásszállítmányok buktak le az iszapömlés miatt
Kifejtette: a pecsét nélküli tojások behozatalának az teremt piacot, hogy Magyarország tojástermelése lecsökkent az utóbbi években a korábbi időszakhoz képest. Az áruházláncok árleszorítása következtében ugyanis sokan abbahagyták a tojástermelést, az olcsó import mennyisége ugyanakkor növekedett.
Az önköltség alatti árú import beszerzési lehetőségére az a magyarázat, hogy külföldön még így is jobban megéri kivonni a piacról a felesleget, mint állatifehérje-feldolgozóba vinni - mondta a szakember. Földi Péter emlékeztetett arra: a BTT korábban is meg volt győződve arról, hogy ilymódon jelöletlen, pecsét nélküli tojásokat is hoznak be a magyar piacra, ezeket a tojásokat aztán itt látják el származási igazolással, így magyar tojásként jelennek meg az üzletekben.
Erre a gyanúra vonatkozóan került írásos bizonyíték a kolompári katasztrófa kapcsán a BTT-hez, bár korábban is voltak már máshonnan erre utaló jelek - tette hozzá a titkár. Kolontáron egy helyi vállalkozóról lehetett tudni, hogy "mindenki alá ment az ár vonatkozásában a kereskedőknél". Ezt a vállalkozó vélhetően jelöletlen import tojások magyarországi "honosításával" tudta csak megcsinálni a szaktanácsadó szerint.
Az iszapömlés idején ugyanis egy spanyol és egy lengyel, jelöletlen tojást szállító kamion érkezett Kolontárra, de nem tudott bejutni a településre. A lengyelek telefonon kínálták fel másnak az árut, a spanyolok pedig írásban tették ezt. A spanyol ajánlatot két helyről is megküldték a BTT-nek, a terméktanács ekkor jelentette be azonnal az esetet az állategészségügyi hatóságnak, akik a BTT tudomása szerint azonnal Kolontárra is mentek, de a kamiont már nem találták ott.
A BTT másnap kapott üzenetet arról, hogy a korábban felkínált spanyol tojásszállítmányt már eladták valahol Magyarországon. A szakember tájékoztatása szerint jelöletlen tojást kizárólag akkor lehet szállítani két uniós tagország között, ha feldolgozásra viszik a tojást, és a szállítást a tojásfeldolgozó intézi, nem az eladó. A szállítójárművet is a feldolgozónak kell bérelnie, és szükséges a két ország között egy megállapodás arról, hogy az adott helyre lehetséges jelöletlenül bevinni tojást.
Ilyen egyezménye azonban Magyarországnak senkivel nincs - hangsúlyozta Földi Péter. Hozzátette: a BTT gyanúja továbbra is az, hogy a kolompári eset nem egyedi, a jelöletlen tojás milliós tételekben érkezik Magyarországra. Eközben reklámozzák a magyar tojást állami és saját pénzből - jegyezte meg. Az ügyben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) már vizsgálatot indított, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére annyit közölt: folyamatban lévő ügyről az MgSzH nem nyilatkozik. Körülbelül egy hét kell ahhoz, amíg lezárják a vizsgálatot - tájékoztatott Tátrai Eszter, a VM sajtófőnöke.
