Japán hitel - elengedik a 158 milliós állami követelést
Talabér Márta (Fidesz) elmondta, hogy Várpalota és további hat település -Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, és Balatonalmádi- 1990-es években a japán fejlesztési bank által finanszírozott hitelből jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre.
A beruházás magában foglalta a megszüntetett bányászati és egyéb ipari tevékenységből eredő környezeti kárelhárítást, szennyvíztisztító kapacitás kiépítését, csatornahálózat fejlesztését. Hozzátette: a beruházást az indokolta, hogy a térség tagja volt a „piszkos tizenkettő” néven emlegetett , Magyarország legszennyezettebb térségeit magába foglaló csoportnak.
A polgármester tájékoztatása szerint a Magyar Állam vette át a hitelezői szerepkört a japán félnek történő hiteltörlesztést követően. A települések teljesítették fizetési kötelezettségeiket, de törlesztőrészletek a futamidővel egyre nőnek, ami Várpalotára és a régió érintett településeire megoldhatatlan terhet ró, miközben az európai uniós csatlakozást követően az ország többi települése a várpalotainál jóval kedvezőbb feltételekkel juthat forráshoz hasonló beruházások megvalósítására - tette hozzá a polgármester.
A hitel futamideje 2019-ben jár le, addig a hét település a költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványában kéri a tartozás felének elengedését. Az állami követelés 2011-ben Várpalota esetében 88 millió forintot, Balatonalmádinak 23,5 milliót tesz ki, de a többi településnél is jelentős tételt jelentenek az éves költségvetésben.
