Jelentős változások lépnek életbe szeptembertől
Több a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabály is változik. 2011. szeptember 1-jétől az eddig bérpótló juttatásként ismert ellátás helyébe lép a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mely szigorú feltételek mellett adható. Aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget, az nem lenne rá jogosult.
2011. szeptember 1-jétől változnak az álláskeresési járadékra vonatkozó szabályok is. Megmaradnak a járadéknak, mint ellátásnak a biztosítási jellegű vonásai, változik azonban a folyósítási idő felső határa, ami 270 napról 90 napra csökken és négy évről öt évre nő a számbavételi időszak, valamint 1 nap folyósítási időhöz az eddigi 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lesz szükség. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. 2011. szeptember 1-jétől közfoglalkoztatás a lakóhelytől távolabb is felajánlható, ilyenkor a közfoglalkoztatott minden többletköltségét - utaztatás, elszállásolás, ellátás költségei – a munkáltató köteles megtéríteni a távolságtól függő mértékben.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére szeptember elsejétől - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta, de foglalkoztató teljesítményhez kötött bért is megállapíthat. Teljes munkaidőben a havibér 57.000 forint, a hetibér 13.120 forint, a napibér 2.624 forint lesz. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítésénél a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57.000 forint. A követelmények száz százalék feletti teljesítésénél azonban a bér növelhető, illetve csökkenthető is abban az esetben, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott.
2011. szeptember 1-től jelentősen átalakul a lakásfenntartási támogatás, megszűnik a szociális alapú gázár- és távhő ár-támogatás és beépül a lakásfenntartási támogatásba, az új támogatást a helyi önkormányzatnál kell igényelni. A támogatást azok is igénybe vehetik, akik fával, olajjal vagy más módon fűtenek. Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett). A lakásfenntartási támogatás feltétele lesz a jövedelem- és vagyonvizsgálat és annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.
Szeptember 1-jétől életbe lép a „chipsadó”, azaz a népegészségügyi termékdíj, adót kell fizetni a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerek után. A magyar lakosság egészségi állapota igencsak elmarad az unió más országaitól: a szív és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek kirívóan magasak. Minden második magyar ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza, mely éppen a kétszerese a daganatos betegségekben elhunytak számának. A népegészségügyi termékdíj bevétele az egészségügy új forrása lesz.
Adókötelessé válnak a magas cukor, só vagy koffein tartalmú ételek és italok, mint például a 25 %-nál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, chipsek, előre gyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként.
Szeptembertől bűncselekménynek számít a sporthuliganizmus, így két évig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók a futballhuligánok, a törvény rögzíti azt is, hogy a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításával két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.
Szeptember elsejétől igényelhető az Agrár Széchenyi Kártya, mely a gazdasági válság és az elemi károk által leginkább sújtott őstermelőknek, családi gazdaságoknak, összességében az agrár kis- és középvállalkozásoknak nyújt segítséget. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel összege minimum 500 ezer Ft és maximum 25 millió Ft lehet. Agrár Széchenyi Kártyával csökkenthető a kisvállalkozások versenyhátránya, mérsékelhetőek lesznek a hazai mezőgazdasági KKV-k finanszírozási költségei. Kisebbek lesznek a nagyvállalatok és a KKV-k hitelei közötti tényleges kamatszint különbségek, bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott agárágazati mikro- és kisvállalkozások támogatási lehetőségei. Az Agrár Széchenyi Kártya Program segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a további munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságból élő család megélhetését.
A Tanyafejlesztési Program keretében összesen 825 millió forintra pályázhatnak szeptember 1-től 30-ig az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi.
Szeptember elsején megkezdi működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A 100 százalékban állami tulajdonban lévő nonprofit társaság egyetlen állami szervezetként irányítja a jövőben a termékdíj-köteles hulladékok begyűjtését és hasznosítását.
A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát tegyenek, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis a jogviszony megszűnik.
Szeptembertől változnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok, így az üzemben tartók nem hivatkozhatnak ősztől külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.
