Juncker - Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy maga alá gyűrje a nemzetállamokat
"Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon" - jelentette ki Juncker az EP strasbourgi plenáris ülésén felszólalva, aki azt is leszögezte: "nem vagyunk nihilisták".
Felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni. "A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz" - mondta.
"Nincs minden rendben, az Európai Unió legalább részben egzisztenciális válságban van" - hangoztatta Juncker, aki szerint döntő fontosságú a következő 12 hónap, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottság Európa keleti és nyugati fele között.
A bizottság elnöke kijelentette, az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet.
Szerinte ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. "A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen" - mondta.
A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. "Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart" - szögezte le.
Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.
Juncker leszögezte, olyan Európára van szükség, amely "meg tudja védeni magát és a határait", továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén megvalósuló európai együttműködés fontosságáról is beszélt. Elmondta továbbá, arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzon ki egy európai stratégiát Szíriára vonatkozóan.
A volt luxemburgi miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót - tudatta. "Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat" - mondta a bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában.
Hozzátette, pozitívan ítéli meg a beruházásösztönző intézkedéscsomag eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) kapott kölcsönt.
A bizottsági elnök fontosnak tartja a digitális technológiák fejlesztését. Közölte, 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes vezeték nélkül internetszolgáltatást, 2025-re pedig teljes körűen be kell vezetni az 5G hálózatot a kontinensen. Ez ráadásul 5 millió új munkahelyet teremthet az EU-ban, ami üdvözlendő, a munkanélküliség ugyanis továbbra is túl magas a kontinensen - mondta.
Hozzátette, 2013 óta 8 millió új munkahely jött létre az Európai Unióban, a szociális igazságtalanság azonban fennmaradt.
Jean-Claude Juncker az Egyesült Királyság uniós kilépéséről (Brexit) szólva leszögezte: "sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét". A brüsszeli testület vezetője ismételten a kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel a szigetországot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak.
