Ki kell adni a Vértesi Erőmű és a System Consulting közötti szerződéseket
A testület azzal indokolta döntését, hogy a Kúria indokolatlanul szűken értelmezte az állami vagyonra vonatkozó törvényt. Egyben a Kúria határozata mellett megsemmisítette a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság hasonló tartalmú határozatát is. Bodoky Tamás újságíró 2010-ben kérte az erőmű és a Kapolyi László volt MSZP-s országgyűlési képviselőhöz kötődő cég, a System Consulting között 2008-ban és 2009-ben, a többi között az áramvásárlásra vonatkozó szerződések kiadását, ám a cég megtagadta az adatközlést.
Az Ab felidézte, hogy 2011-ben az első fokon eljáró Tatabányai Városi Bíróság az állami vagyonra vonatkozó törvény alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősítette a szerződéseket és azok kiadására kötelezte a társaságot. Azzal érvelt, hogy a Vértesi Erőmű részvényeinek 98,53 százalékát a Magyar Villamos Művek birtokolja, utóbbinak pedig több mint 75 százaléka a magyar állam tulajdonában van. A másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ugyanakkor az ítéletet megváltoztatta és elutasította az újságíró keresetét, illetve hasonlóan foglalt állást a Kúria is a felülvizsgálati kérelem nyomán.
Azzal indokolták a határozatot, hogy az állami vagyonról szóló törvény melléklete nem sorolja a Vértesi Erőművet a tartós állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok közé, illetve az állami vagyon fogalmába nem tartozik bele az a társasági részesedés, amelyet nem az állam, hanem az állam tulajdonában álló gazdasági társaság birtokol önálló jogi személyként és gazdálkodóként. Az Ab ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a másodfokú döntés, illetve a Kúria ítélete az információszabadság korlátozása, amely csak akkor fogadható el, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja.
Egyben a határozatok indokolatlanul szűken értelmezték a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát, mert az állam, az MVM Zrt.-n keresztül meghatározó befolyással rendelkezett a Vértesi Erőmű Zrt. működésére - tették hozzá. Dienes-Oehm Egon különvéleménye szerint viszont helyesen döntött a Kúria, mert a Vértesi Erőmű az állami vagyonra vonatkozó törvény szerint nem gazdálkodik állami vagyonnal. A Vértesi Erőmű akkori vezetése 2008-ban áramvásárlási szerződést kötött a System Consulting Zrt.-vel, amely a villamosenergia-árak esése miatt 2008 utolsó napján visszalépett az üzlettől. Az erőmű 2010 augusztusában csődvédelmet kért, miután összességében csaknem 10 milliárd forint kártérítést fizetett ki az áramkereskedőknek és hitelezőknek. (MTI)
