Kohéziós EU források - mi az igazság?
A belgiumi magyar nagykövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) uniós képviselete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a nagykövet, a kamara alelnöke, az Európai Bizottság két főigazgatóságainak vezető beosztású tisztségviselői valamint Magyarország uniós képviseletének illetékes szakdiplomatája vett részt. A beszélgetés két témát igyekezett körbejárni; azt, hogy mik a tapasztalatok a jelenlegi kohéziós politikával kapcsolatban és azt, hogy mit lehet tudni a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikáról.
Az MKIK alelnöke, Gaál József kifejtette, hogy a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása szempontjából a jelenlegi kohéziós politika nem igazán sikertörténet. Gaál szerint az Európai Unió szándéka a kohéziós pénzekkel kétség kívül jó volt, ugyanakkor "az eredmény az nem teljesen az lett, mint amit szándékoztunk" - fejtette ki véleményét az MKIK alelnöke, aki a következő időszak kohéziós politikájától azt várja, hogy egyszerű legyen, a pénzekhez gyorsabban hozzá lehessen jutni, valamint a támogatási folyamat legyen kevésbé bürokratikus.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete rámutatott, hogy Magyarország az Európai Bizottság javaslata értelmében 30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jutna a következő hétéves pénzügyi időszakban, mint a mostaniban, s ismertette, hogy a magyarországi beruházások 96-97 százaléka uniós források bevonásával valósul meg. Rámutatott, hogy meglátása szerint a nettó befizető országok sajtójában, például egy brit gazdasági lapban már tavaly tapasztalható volt egy olyan tendencia, amely a kohéziós források legitimitását kérdőjelezte meg. A nagykövet kitért arra, hogy a most bajban lévő vagy mentőcsomagokra szoruló országok a korábbi évtizedekben a kohéziós politika jelentős haszonélvezői voltak, a nettó befizető országok pedig ez alapján teszik fel a kérdést, hogy megfelelően használták-e fel az uniós pénzeket.
Magyarország ezzel szemben viszont a nagykövet szerint "jól sáfárkodott" az uniós pénzekkel. Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális főigazgatóságának helyettes vezetője azon az állásponton volt, hogy a kohéziós politika eredményét csak a hétéves pénzügyi időszak lezárulta után lehet majd értékelni. Kazatsay kifejtette, hogy a jelenleg kohéziós politikára fordítható pénzek mennyiségének tervezésekor, a 2000-es évek közepén nem lehetett a válság hatásaival kalkulálni. A szakember kifejtette, a magyar gazdaságba beáramló pénz döntő többsége, 90 százalék fölötti hányada uniós forrásból származik, s úgy vélte, hogy azok a projektek, amelyek most haladnak előre, uniós források nélkül azonnal leállnának. Kitért arra is, hogy Magyarország a felhasználható pénzek tényleges lehívása tekintetében jelenleg "nincs a tagállamok élbolyában", de elmondta, hogy az elmúlt mintegy másfél évben felgyorsultak a lehívások.
"Volt pénz, van pénz és lesz is pénz" - jelentette ki Kazatsay Zoltán. A következő hétéves időszakra vonatkozó forrásokkal kapcsolatban Kazatsay kifejtette, hogy a lehető leghatékonyabb felhasználás a cél. A főigazgató-helyettes úgy vélte, hogy a politikusok szeretnek avatni, "nemzeti színű szalagokat szeretnek vagdosni", ami például a támogatott képzések esetén nem lehetséges. Az infrastrukturális beruházások viszont Kazatsay szerint a humán erőforrás fejlesztése nélkül hasztalanok. Juhász Tamás, a magyar uniós képviselet kohéziós forrásokért felelős szakdiplomatája kifejtette, hogy a jelenlegi időszak értékelése szerinte 2020 után lesz reálisan lehetséges, mert a kifizetések 2015-ig futnak ki, a hatás pedig csak évekkel később összesíthető.
A kohéziós támogatásokról szerinte az általános vélekedés, hogy túl bürokratikus, lassú végrehajtás és túl sok mindenre próbál fókuszálni. A nettó befizető tagállamok körében a kohéziós politika nem túl népszerű, ezért ők a források hatékonyabb elköltését szorgalmazzák, miközben elvárják, hogy a kohéziós források valóban javítsák az unión belüli gazdasági és társadalmi stabilitást. Juhász kifejtette, hogy a következő időszakban a pénzek felhasználói számára egyszerűbbek lehetnek a szabályok, világosabbak lehetnek az elvárások, hogy az uniót mit miért támogat. A következő időszakra vonatkozóan a szakdiplomata álláspontja az volt, hogy már most neki kell állni a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó programok tervezésének, amiben a kamara is aktívan szerepet vállalhatna, mert ez szerinte fontosabb, mint az, hogy mennyi lesz a pénz.
Juhász azt is kifejtette, hogy a kkv-k versenyképességének javítása kiemelt cél lesz a következő periódusban, vagyis olyan döntés nem születhet, hogy ők erre a célra ne kapjanak támogatást. "Nem szabad ezekre a pénzekre úgy tekinteni, hogy ezek valamilyen kompenzációt jelentenek. Ez nem ingyen pénz, ez befektetés... amiért eredményeket kell majd felmutatni" - hangoztatta a diplomata a kohéziós forrásokkal kapcsolatban. A kohéziós politika a második legnagyobb tétel az uniós költségvetésben, az EU csak a közös agrárpolitikára fordít ennél többet. A konkrét összeg viszont csak a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó úgynevezett többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF) véglegesítése után lesz ismert. Az erről szóló bonyolult alkufolyamat jelenleg is folyik a tagállamok között, aminek a lezárása a külön ebből a célból összehívott novemberi uniós csúcson történhet meg.
