Költségvetési Tanács: az adóváltozások idén 80 milliárddal javítják az elsődleges egyenleget
A Költségvetési Tanács szerdán közzétett becslésében megállapítja: a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát 2010-ben, hatályba lépése évében teljesíti a törvényjavaslat. Ugyanakkor a javaslat 2011-re már nem felel meg ennek a szabálynak. Hangsúlyozzák azt is: a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a pénzügyi szektorok különadójából befolyó 200 milliárd forintot.
A társasági adó 10 százalékra csökkentése - a magasabb növekedéssel együtt - az alappálya elsődleges egyenlegét 2010-ben mintegy 53 milliárd forinttal, míg 2011-2014-ben 110-120 milliárd forinttal rontja. Hozzáteszik: a vállalati hitelek utáni kamatfizetés és az értékcsökkenési leírás csökkenti az adóalapot, így az adó csökkentése is tompítva jelenik meg.
A tanács azzal számol, hogy az adóváltoztatásnak mintegy háromnegyedét kompenzálja e két hatás. A társasági adó csökkentése a kisvállalkozói szektor terhelését a nemzetgazdasági átlagnál jobban csökkenti, nemcsak kedvezőbb finanszírozási feltételeket jelent, hanem egyben a tulajdonosok rendelkezésre álló jövedelmét is megemelheti. Az adó csökkentése egyértelműen emeli a magánberuházásokat, 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak, növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik, hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni - véli a KT.
A tőke olcsóbbá válása relatíve drágábbá teszi a munkát, ami önmagában csökkentené a foglalkoztatottságot, ám ezt a növekvő termelés miatt felfutó munkakereslet ellensúlyozza. Összességében az adócsökkentés hosszútávon is élénkíti a GDP-t, annak szintje 2014-ben 0,2 százalékkal lesz magasabb e tényezőnek köszönhetően. A gazdasági élénkülés miatt kis mértékben emelkedik az infláció az első években. A bankadó ugyanakkor 2012 végéig mintegy 1 százalékkal csökkentheti a GDP-t.
A Költségvetési Tanács feltételezése szerint a bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek. A lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni. Arra számítanak, hogy a banki költségek növekedése főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, de megjelenhetnek a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek is, de emelkedhetnek a díjak és jutalékok is.
Hangsúlyozzák azonban azt is: amennyiben hatásos új intézkedések születnek például a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi területein, akkor ez érdemben is csökkentheti az áthárítás mértékét. A hatásvizsgálat nem számol a hitelintézetek kivonulásával. Azt is feltételezik, hogy a biztosító társaságokra jutó adó részben beépül a költségekbe, és hasonló viselkedést vált ki, mint egy 60 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt eredményező fogyasztási típusú adóemelés.
Mivel ezek miatt a lakosság rendelkezésre álló jövedelme csökken, a különadó bevezetése jelentős, 2010-2012-között összességében akár 1 százalékos fogyasztás-mérséklő hatást is kifejthet. A hitel-betét kamatrés emelkedése is csökkenti a lakossági fogyasztást, és a magánszektor beruházási keresletét is visszaveti. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a beruházások visszaesése becslésük szerint mérsékeltebb marad.
A GDP növekedése 2011-2012-ben akár 0,4 százalékponttal is alacsonyabb lehet a márciusi alappályához képest, összességében az intézkedés a GDP-t 2012-ig közel 1 százalékkal csökkenti. Mivel az adó az adózás előtti eredmény terhére elszámolható, a társasági adóbevételek 2010-ben több mint 20 milliárd forinttal csökkenhetnek.
