Kormánytisztviselők - marad az indoklás nélküli elbocsátás
Sólyom László azért küldte vissza a parlamentnek megfontolásra a törvényt, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül menthetnék fel a jövőben. Az államfő álláspontja szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával.
Az elnök utalt arra az ellentmondásra is, hogy amíg a minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható lesz, addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú felmentési szabályai irányadók.
Az Országgyűlés hétfőn szavaz újra az államfő által június 14-én a parlamentnek megfontolásra visszaküldött törvényről, amelyhez Répássy Róbert (Fidesz) nyújtott be zárószavazás előtti módosító csomagot. Ez nem változtat az eredeti szövegnek a kormánytisztviselők elbocsátását érintő rendelkezésein, azaz indoklás nélkül lehet majd elbocsátani őket. A javaslat indoklása arra hivatkozik, hogy az Európai Unió munkajogi tárgyú irányelveinek hatálya általában nem terjed ki a közigazgatásra, azok megalkotása tagállami jogalkotási hatáskörbe tartoznak.
A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatban tételesen is alátámasztja mindezt, hogy a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, a csoportos létszámcsökkentés uniós irányelvi szabályainak hatálya a közigazgatásra nem terjed ki. Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy - olvasható a Répássy Róbert által jegyezett módosítóindítvány-csomagban. Hozzáteszi: közösségi jogforrásként az Európai Szociális Charta sem állapítja meg kötelezően ratifikálandó követelményként a munkáltató munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét, megjegyezve, nincs olyan tárgykörű munkajogi irányelv sem, amely e kérdésben kötelezettséget támasztana a tagállamokkal szemben.
Kizárólag a szektor-semleges közösségi elvárások vonatkoznak a közigazgatás személyzetére - fűzi hozzá a fideszes politikus. A zárószavazás előtti módosító javaslat a közigazgatási és a helyettes államtitkárokat is "beemeli" a kormánytisztviselők közé.
Így a jövőben kormánytisztviselők dolgoznának a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárokat; a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár a javaslat szerint "szakmai vezetőnek" minősül, és végkielégítésre nem jogosult. A közigazgatási államtitkár alapilletménye a kormánytisztviselői illetményalap 12-szerese, megilleti az illetménykiegészítés, amely nem lehet több az illetményalap 50 százalékánál; vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65 százaléka.
A helyettes államtitkár alapilletménye a kormánytisztviselői illetményalap 9-szerese, illetménykiegészítése az alapilletmény 50 százaléka lehet; vezetői illetménypótléka pedig az alapilletmény 65 százaléka. A módosítás indoklása szerint a javaslat eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét.
