Közép- és Kelet-Európát is megfertőzheti az eurójárvány
A Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai három lehetséges beszűrődési csatornát azonosítottak átfogó elemzésükben. Az első az euróövezeti növekedés lassulása, amely lassíthatja a keletiek növekedését is, különösen azokban az országokban - Magyarországon, Csehországban és Romániában -, amelyekben nincs erőteljes hazai kereslet.
A második csatorna a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsége, amely jelentős, és jóval meghaladja a görög bankok szerepét a délkelet-európai térségben. Ha a nyugat-európai bankok visszavonulnak, az a hitelkiáramlás már most is szerény ütemű növekedését tovább gyengítheti. Végül a "magától értetődő" járványveszély a pénzpiacokról fenyeget: az euró és a térségi fizetőeszközök közötti kockázatfedezeti keresztdevizás báziscsere-ügyletek felárai máris szélesednek - áll a Morgan Stanley londoni elemzésében.
A ház a nyugat-európai bankok közép-kelet-európai szerepéről megállapítja, hogy ezek a bankok "nagy játékosok" a keleti országokban - a térségi bankrendszereknek hozzávetőleg a 80 százalékát birtokolják -, és az euróövezeti szuverén adósokkal szembeni kitettségük miatt felmerült aggodalmak könnyedén elvezethetnek a közép-kelet-európai leányvállalataik iránti elkötelezettségükkel kapcsolatos aggodalmak kialakulásához - áll a Morgan Stanley helyzetértékelésében.
A cég szerint mindazonáltal biztató, hogy a nyugat-európai bankok kitartottak közép-kelet-európai érdekeltségeik mellett 2008-2009-ben, a pénzügyi válság mélypontján, és a térségben végül is erősségnek, nem pedig gyengeségnek bizonyult, ha egy adott ország bankrendszerében a külföldi banki tulajdon dominált.
A Morgan Stanley elemzői szerint mindez azonban "nem ok az elbizakodottságra". A 2008-2009-es válság idején a gyenge közép-kelet-európai pénzügyi alapmutatók - a küladósság és a folyómérleg-hiányok - adtak okot aggodalomra, most azonban - jóllehet ezek az alapmutatók ma már sokkal jobban festenek - a fő aggodalomforrást az euróövezeti szuverén adósok általános egészségi állapota jelenti, ami potenciálisan sokkal súlyosabb ügy - fogalmaznak a Morgan Stanley londoni szakértői.
A ház az általános járványkockázattal kapcsolatos fejtegetésében kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok költségvetési alapmutatói "nagyságrendekkel jobbak", mint "szinte bárhol az euróövezetben". Még Magyarországnak is - ahol pedig a legmagasabb a közép-kelet-európai térségen belül a hazai össztermékhez mért adósságráta - egyensúlyos elsődleges mérlege van, amivel "kevés ország dicsekedhet".
A térségnek azonban jelentős rövid lejáratú külső kötelezettségei vannak, amelyeket rendszeres időközönként meg kell újítani. Ha a központi euróövezeti piacokat stressz sújtja, és általános kockázatkerülés alakul ki, az korlátozott tőkehozzáféréshez és finanszírozási aggodalmakhoz vezethet a közép-kelet-európai térségben. Ezek a tényezők tették szükségessé az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását 2008-2009-ben - áll a Morgan Stanley elemzésében.
A ház londoni szakértői szerint ha a "járványpszichózis eléri Közép-Kelet-Európát", a 2008-ban történtekből levonható tanulság az, hogy a piac az adott témára, és "képtelen a különbségtételre". Így fordulhatott elő például, hogy 2008 végén a cseh piacok is zuhantak, jóllehet a cseh háztartásoknak nem is voltak devizaalapú adósságaik, alacsony volt az államadósság és a folyómérleg-hiány, a cseh bankrendszer pedig szilárdan állt a lábán.
A piacok lényegében képtelenek voltak megkülönböztetni a "jó" és a "rossz" közép-kelet-európai adósokat, és egyszerűen a közelség a nyomás alatt lévő országokhoz - Magyarországhoz és Romániához - elégséges volt annak a következtetésnek a levonásához a piacon, hogy "Csehország is csak egyike a közép-kelet-európai országoknak, és mint ilyen, semmiben nem különbözik a többitől" - áll a Morgan Stanley londoni részlegének átfogó járványkockázati elemzésében.
Ugyanerről a témáról a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni felzárkózó térségi elemzői is részletes elemzést állítottak össze. Az RBS szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy jóllehet a nyugat-európai bankok jelentős tulajdonosi súlya a felzárkózó európai térségben elvileg fogékonnyá teheti az országcsoportot az eurójárványra, a Lehman-összeomlás utáni válság tapasztalatai azonban "viszonylag biztatók" abban az értelemben, hogy a nyugati bankok - a nem teljesítővé vált kinnlevőségek magas keleti aránya ellenére - megtartották befektetéseiket a térségben.
Az RBS szakértői szerint így a járvány átterjedésének elsődleges útvonala a reálgazdaság és a kereskedelem lehet. Az európai növekedést "szinte minden forgatókönyv szerint" lassítani fogják a tartós költségvetési megszorítások és a kilátásokkal, valamint a bankkockázattal kapcsolatos, általában is gyenge hangulat. A felzárkózó Európa számára - amely egyre nagyobb mértékben beágyazódik az európai gazdaságba - ez mindenképpen rossz hír, mivel a nyugat-európai lassulás tovább fékezi a "máris kiábrándító" közép-kelet-európai kilábalási ütemeket - vélekednek elemzésükben az RBS londoni közgazdászai. A ház emiatt arra számít, hogy a felzárkózó Európa a globális felzárkózó térségen belül le fog maradni a gazdasági növekedés ütemét tekintve. (MTI)
